|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
- Az Ellenzéki Kerekasztal megállapodása - 1. folyt.
|
- Nincs egyértelmű nyertes. Az MSZMP nyert abból a szempontból, hogy korán megtartják az elnökválasztásokat, tehát gyakorlatilag ez Pozsgay Imre számára garantálja azt, hogy ő lesz az elnök. Sikerült elérni - az MSZMP-nek legalábbis -, hogy megtarthatják a munkahelyi pártszervezeteket. Ezt az ellenzék lényeges része ellenezte, ennek ellenére a párt csak a különböző államapparátusi szervekből, illetve hadseregből fog kivonulni. Ez is egy lényeges dolog az MSZMP számára már csak azért is, mert az alapszervezeteknek jó négyötöde a különböző munkahelyeken van. Tehát ha most a pártnak ki kellett volna mennie ezekről a területekről, akkor gyakorlatilag teljes mértékben lemorzsolódik egy óriási számú tagság. Hozzátenném azt is, hogy az ellenzék miben nyert. Például a választási rendszer. Már az is, hogy lajstromos választás is lesz, nemcsak helyi választókerületi választás, azt jelenti, hogy az ellenzék, illetve a kisebb pártok a szavazatoknak megfelelő arányban fognak mandátumhoz jutni a parlamentben. Ez nagyon fontos. Azt is megemlíteném, az alkotmány - legalábbis az új változatban - nem tesz semmiféle kitételt arra, hogy az MSZMP a vezető szerepet vállalja a társadalomban. Tehát ez is eredmény az ellenzék számára. - Mégis milyen következmények vonhatók le abból, hogy ugyebár az ellenzék véleménye megoszlott, mégsem éltek vétóval, hanem egyszerűen úgy döntöttek, hogy nem írják alá a megállapodást? - Megoszlott az ellenzék, ugyanakkor az SZDSZ mégsem döntött úgy, hogy megtorpedózza az elért eredményt, az elért megállapodást. Én úgy látom, hogy tulajdonképpen itt arról van szó: nyilván az SZDSZ-nek nem tetszett az, hogy az elnököt most még idén megválasztják, még a parlamenti választások előtt. Nem sikerült elérnie azt, hogy megszűnjenek a munkahelyi pártalapszervezetek. Ugyanakkor az SZDSZ nem akart olyan szerepet játszani, mint például nagyon sok olyan ellenzéki csoport vagy párt, amely nem vett részt a tárgyalásokon. (folyt.)
1989. szeptember 19., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|