Rendszerváltás és az MTI

	Választási rendszer II. rész
----------------------------- London, 1989. szeptember 17. (BBC, Panoráma) - Tegnap késő esti adásunkban sugároztuk annak az interjúnak az első részét, melyet munkatársunk Krassó Györggyel készített a magyar választási rendszerről, annak demokratikus vagy antidemokratikus jellegéről. Most ennek az interjúnak második részét közvetítjük. - Mik a bizonyítékok arra, hogy ez antidemokratikus ez a választási tervezet? - Hát nézzük, mint ismeretes teljesen jó választójogi törvény nem létezik. A két ismert típus a személy szerinti képviselő választás, ez történik Angliában például és a pártok szerinti, úgynevezett listás vagy lajstromos választás, ez van Finnországban és ez Magyarország hagyománya is. Az első rendszer hátránya, hogy a választó kerületek különböző nagyságúak és többféle jellegű kerület egy választó kerületbe egyesítésével különféle manipulációs lehetőségek születnek, a legnagyobb hátránya viszont az, hogy a töredékszavazatok elveszhetnek, szélsőséges esetben 49 százalék is elveszhet, hiszen ha 51 százalékot kap az egyik képviselő, a másik képviselő jelöltre leadott szavazatok elvesznek. Ez a rendszer a nagy pártoknak kedvez. A másik rendszer, az úgynevezett listás választás igazságosabb, de itt elvész a közvetlen kapcsolat a választók és képviselőik között. Ezért például Németországban vegyes rendszert alkalmaznak. Jóllehet Magyarországon - mint mondottam - a listás választásnak vannak történelmi hagyományai, most nem utolsó sorban azért, mert az MSZMP-nek ezúttal ez a kedvezőbb, 45-ben és 47-ben másképp állt a helyzet, most vegyes rendszert vezettek be. Eszerint 152 képviselőt egyéni választással, 152-tőt pedig megyei, fővárosi pártlisták alapján választanának meg, 50 vagy 70 - ebben még nem állapodtak úgy tűnik meg - úgynevezett kompenzációs listával kerülne a 354 vagy 374 tagú Országgyűlésbe. (folyt.) 1989. szeptember 17., vasárnap
Vissza »

	- Választási rendszer II. rész - 1. folyt.
Mármost a választójogi törvénytervezet első sajátossága, hogy rendkívül bonyolult és érthetetlen. Ebben hasonlít a néhány hónappal ezelőtti lengyel választójogi törvényre. Már maga ez is nagyon elszomorító. Mintha azt akarná sugallni a lakosságnak, hogy ezt úgy sem értheti meg, ne is akarjon politizálni, a politika a nagyok és okosak dolga. A bonyolultságot véleményem szerint az okozza, hogy a törvénytervezetből minduntalan kilóg a lóláb. Nem a haza, hanem saját pártjuk érdeke vezérelte kidolgozóit. A cél a nagy pártok bejussanak, az úgynevezett kis pártok nem, és ne lehessen földcsúszamlás, például olyan mint 1945-ben, amikor a Kisgazdapárt váratlanul 57 százalékot kapott. Ezt bonyolult szabályok sokaságával a törvénytervezet kidolgozói úgy igyekeznek elérni, hogy 27750 névvel és személyi számmal ellátott aláíráshoz kötik azt, hogy egy-egy párt az egész országban saját listával is indulhasson. Sokféle választójogi törvényt ismer a világ, ez azonban megintcsak egyedül álló magyar találmány. A tervezet kidolgozó és elfogadói pontosan tudhatták, hogy 4 évtized diktatúra és a mindmáig okkal vagy ok nélkül élő félelmek miatt egy antikommunista pártra például egyszerűen lehetetlen ennyi név szerinti aláírást szerezni, és pontosan azt akarják megakadályozni, hogy a választási fülkében név nélkül nyilváníthassák ki a választó polgárok szabad akaratukat. De lehetetlen ennyi aláírás megszerzése az esélyegyenlőtlenség miatt is. Kis pártoknak nincs pénzük, nincsenek autói, nem tudnak választási gyűléseket szervezni stb., és lehetetlen a rendelkezésre álló rövid idő miatt is, hiszen még párttörvény sincsen és néhány hónapon belül meg akarják tartani a választásokat az ellenzék korábbi fogadkozásai ellenére, amelyek szerint nem mennek bele korai választásokba. (folyt.) 1989. szeptember 17., vasárnap
Vissza »

	- Választási rendszer II. rész - 2. folyt.
A bonyolult szabályokat nem érdemes tovább részletezni. Talán még annyit tennék hozzá, hogy nehogy a lakosság az ilyen fajta választójogi törvény ellen távolmaradásával tűntethessen, mint ami a pótválasztásokon nemrégiben történt, ezért a tervezet szerint, ha valahol 50 százaléknál kevesebben jelentkeznek szavazásra, a második fordulóban már 25 százalék megjelenési részvétel is elég lesz a döntéshez. Egy bizonyos, ha ez a tervezet törvényerőre emelkedik, hamarosan szégyene lesz a magyar törvényhozásnak és már ma is szégyene az MSZMP-nek és az úgynevezett ellenzéki erőknek, akik jóvá hagyták. Én szerintem a feladat az lenne, hogy a parlament utasítsa vissza ennek jóváhagyását és egy világos, érthető alternatívákból álló tervezetet, és világos érhető alternatívákat, választójogi alternatívákat bocsássanak népszavazásra, és akkor elmondhatjuk, hogy a népfelség elve megvalósult. - De miért zárja ki a demokratikus átalakulást, egy demokratikus átalakulás lehetőségét az, hogy egy választási rendszer nem kedvez a kispártoknak? - Én úgy gondolom, hogy egy ilyen hosszú, diktatórikus időszak után nem lehet tudni, hogy melyik a kis párt és melyik a nagy párt. Hadd emlékeztessek arra, hogy 1947-ben a Pfeiffer Párt, a magyar függetlenségi párt nagy nehezen összeszedte az akkor előírt, de lehet, hogy rosszul emlékszem, talán 1000 aláírást a párt indulásához, később azért számolták fel a pártot, mert kimutatták, hogy néhány aláírás állítólag hamis volt, a választásokon azonban 700 ezer szavazatot kapott. Ki tudja, hogy ki a nagy párt és ki a kis párt? Ez az egyik érvem. (folyt.) 1989. szeptember 17., vasárnap
Vissza »

	- Választási rendszer II. rész - 3. folyt.
A másik, amit mondanék az az, hogy nem akadályozza a parlament működését az ilyen irányú érvek ellenére a kis pártok létezése, hisz eléggé tudható, hogy a Magyar Demokrata Fórum és a megreformált MSZMP a szavazatok többségét meg fogja szerezni, a kis pártok amúgy is koalícióba tömörülnek. Mármost azért akadályozza a demokratikus fejlődést, mert ha az emberek érzik, hogy nem indulhatnak azok a pártok, amelyekre szavaznának, hogy lényegében csak két vagy háromra szavazhatnak, hogy nehézségeket állítanak eléjük, hogy ki se ismerjék magukat a választási törvénybe, akkor nem fogják maguknak érezni az országot és nem fognak úgy viselkedni, ahogy demokraták viselkednek, mert azt látják, vagy úgy érzik, hogy a fejük fölött úgy is eldöntenek mindent. - Angliában kétpártrendszer van régóta és a demokrácia kitűnően működik. - De Angliában nem azért van kétpártrendszer, mert megakadályozták a többi pártok indulását. Voltaképpen nem kétpártrendszer van, hiszen vannak kis pártok, nemcsak ez a bizonyos harmadik párt, amelyik nemrég tartotta évi konferenciáját, hanem van egy skót párt is, amennyire tudom van egy zöld párt is, ha ezek nem tudnak elegendő szavazatot szerezni, hát az az ő bajuk, de nem akadályozták meg adminisztratív úton az indulásukat. Amennyire tudom Angliában 1000 fontot kell letenni annak, aki jelölt kíván lenni, és ha bizonyos számú szavazatot nem ér el, akkor ez a pénz elvész. Nem mondom, hogy ez az ideális rendszer, de semmiképp sem az, ha lehetetlenné tesszük az újonnan megalakult pártok indulását. - Krassó György köszönöm szépen. +++ 1989. szeptember 17., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »