|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Ellenzéki nagygyűlés Békéscsabán (1. rész)
|
1989. szeptember 16., szombat - Szombaton Békéscsabán a Széchenyi ligeti szabadtéri színpadon egésznapos rendezvényt szervezett négy helyi ellenzéki csoport. A csabai alternatívok ,,szabad szombat,,-ján Szokolay Zoltán, az MDF választmányi tagja mondott beszédet, ezt Deutsch Tamásnak a prágai, Vencel téri eseményekről szóló élménybeszámolója követte.
Az ország helyzetét elemezve valamennyi ellenzéki politikus a kommunistákat tette felelőssé az elmúlt negyven év hibáiért, a mostanra kialakult csődtömegért. Rácz Sándor az 1956-os nagybudapesti munkástanács elnöke arra szólította fel a csabaiakat, hogy fogjanak össze. Újabb ezer év alapjait kell leraknia a mai nemzedéknek - mondotta -, s e munkában minden magyarra szükség van. A félelem az emberekből akkor fog eltünni, ha nem az egyéni érdeket tekintik elsőnek, hanem a közösségit, a hazáét. Rácz Sándorhoz hasonlóan Fónay Jenő, a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének ügyvezető elnöke is szólt az 1956-os forradalom tisztaságáról, mert szerinte a megbocsátás volt a jellemző a népfelkelésre. Az MSZMP-ről, illetve vezetőiről szólva Fónay úgy fogalmazott, hogy Grósz, Berecz és Pozsgay ugyanazt képviseli, csak különbözőképpen fejezik ki magukat. Debreczeni Jószef kecskeméti országgyűlési képviselő, az MDF választmányi tagja a társadalmi fejlődés ázsiai despotikus szisztémáját szembe állítva az európai demokráciával azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak vissza kell térnie arra az útra, amelyre népünket Szent István vezette, s amelyről 1945-ben letérítette hazánkat a kommunista párt a Szovjetunió parancsára. Mint kifejtette: magától a kommunista párt nem mond le az egyeduralomról, a népnek kell lépésről lépésre visszaszorítania az MSZMP-t. A választásokra az MDF-es képviselő az SZDSZ, a FIDESZ és a Demokrata Fórum összefogását javasolja. Ifjú Rajk László, aki az SZDSZ szónoka volt a nagygyűlésen, a valóságos önkormányzat megteremtését európaiságunk egyik fontos feltételeként említette. A köztársasági elnöki tisztségről folyó vitát értékelve úgy foglalt állást, hogy nem a pártok felett álló, hanem a pártok közt közvetítő, reprezentatív köztársasági elnökre van szükség. (folyt.köv.)
1989. szeptember 16., szombat 20:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|