|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. szeptember 15., péntek - Pénteken ülést tartott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A bizottság tagjai először a mezőgazdasági bizottsággal közösen Vassné Nyéki Ilona javaslatát vitatták meg a földtörvény módosításáról. A képviselőnő javaslatában azt szorgalmazta, hogy fagyasszák be a földek adásvételét az új, komplex földtörvény megalkotásáig, mert a tulajdonreform várhatóan lényeges változásokat hoz majd a föld tulajdonjogát illetően is. A két bizottság egyetértett azzal: javasolják az Országgyűlésnek, hogy az ismételten vitassa meg a földek adás-vétele befagyasztásának kérdését. Ez a felvetés ugyanis korábban már szerepelt az Országgyűlés napirendjén, de a honatyák akkor nem értettek egyet vele. A témával összefüggésben több felszólaló hangsúlyozta: amennyiben a földtörvényre vonatkozó módosító javaslat a parlament elé kerül, kívánatos, hogy azt az Országgyűlés többi bizottsága is tárgyalja meg.
Ezután a jogi bizottság önállóan folytatta munkáját, s több fontos törvényjavaslatról mondott véleményt. Megtárgyalták az Állami Számvevőszék felállításáról szóló törvényjavaslatot, amely a képviselők szerint több tekintetben még további pontosításra, egyszerűsítésre szorul. Így például többen kifogásolták, hogy a jogszabály-tervezet nem tartalmazza pontosan azokat a feltételeket, amelyek alapján valaki az Állami Számvevőszék tagja lehet, s nem tisztázza egyértelműen azt sem, hogy az intézménynél betöltött tisztség milyen más tevékenységekkel minősül összeférhetetlennek. A bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökét 12 évre válasszák meg, bár ezt az Ellenzéki Kerekasztal elfogadhatatlannak tartja. A képviselők némi vita után elfogadták a törvényjavaslatnak azt a passzusát, hogy az Állami Számvevőszék létrehozásával egyidejűleg - amelynek alapvető feladata az állami pénzügyek ellenőrzése lenne - megszűnne a népi ellenőrzés rendszere. Az ezzel vitázó észrevételek lényege az volt, hogy a népi ellenőrzésnek van egy olyan, már bevált, jól működő rendje, amelyet kár lenne megbontani. Ezt követően a Büntető Törvénykönyv, illetve a Büntetőeljárási Törvény módosításáról szóló törvényjavaslatokról mondták el véleményüket a képviselők. (folyt.köv.)
1989. szeptember 15., péntek 20:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|