|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Japán kormánykörök véleménye a magyar lépésekről (1.rész)
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. szeptember 12. kedd (MTI-TUD) - ,,A magyar kormánynak az emberi jogokat szem előtt tartó döntését japán részről csak üdvözölni lehet. Helyes döntés volt az is, hogy a magyar kormány az NDK menekültek helyzetéből kiindulva cselekedett,, - jelentette ki az MTI tokiói tudósítójának a japán külügyminisztérium emberi jogok és menekültügyek kérdésében illetékes vezető munkatársa. A nevének mellőzését kérő magas beosztású szakértő azt is kifejtette: azzal csak egyet lehet érteni, hogy a magyar hatóságok a humanitárius szempontok által vezérelve és az emberi jogok nemzetközi konvenciójának a szellemében jártak el. Éppen ezért sajnálatos lenne, ha az NDK kormánya ellenintézkedéseket tenne, de remélhetőleg erre nem is kerül sor - hangsúlyozta a japán szakértő.
A kelet-európai helyzet elemzése először kapott helyet a japán nemzetvédelmi hivatal (hadügyminisztérium) éves jelentésében. A tizenöt éve rendszeresen megjelenő ,,védelmi fehér könyvet,, annak összeállítója, Hironaka Juken védelmi tanácsadó ismertette a nemzetközi sajtóval. Az enyhülési folyamatot alapvetően a két szuperhatalom viszonylagos gazdasági kimerülésének a következményeként fogja fel a japán katonai szakértő, aki azonban az MTI tudósítójának a kérdésére válaszolva elismerte az olyan önálló leszerelési kezdeményezéseknek az enyhülésre gyakorolt pozitív hatását is, mint az MSZMP-nek a múlt héten nyilvánosságra hozott javaslata egy békeövezet kialakítására a magyar-osztrák és a magyar-jugoszláv határ mentén. A biztonsági szakértő azonban az MTI tudósítójának külön is nyilatkozva hangsúlyozta, hogy japán értékelés szerint rendkívül megnőtt a különbség a politikai pluralizálódás és a demokratizálódás terén élen járó Magyarország és Lengyelország, és a reformokkal szemben passzív, vagy még inkább negatív álláspontra helyezkedő NDK és Románia között. Kelet-Európa megosztottsága nagyon képlékennyé teszi az európai helyzetet - mondta, majd hangsúlyozta: ,,Mi nagy tisztelettel, de egyben aggódva tekintünk ezekre a folyamatokra, mert felvetődik a kérdés: vajon milyen mértékig tűrik el mindezt a szocialista rezsimek. Nem tudjuk és nem is értjük, hogy meddig mehet el például az önök nyugatizálódása,,. (folyt.)
1989. szeptember 12., kedd 18:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|