|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: NDK-menekültek - sajtóvisszhang (2. rész)
|
A külügyminisztériumhoz közel álló bonni General-Anzeiger hírmagyarázatban utasítja vissza az NDK-beli ADN hírügynökségnek azokat a Magyarország ellen felhozott vádjait, amelyek szerint a magyar kormány állítólag a nemzetközi jog megsértésével, összeesküvés jellegű titkossággal tette lehetővé törvénytelen módon az NDK-állampolgárok kiutazását, és részese embervásárnak is. Ezek a vádaskodások nemcsak szégyenletesek, hanem tarthatatlanok is - állapítja meg a tekintélyes politikai napilap. A nemzetközi jog független szellemű szakértőinek - írja - egyáltalán nem nehéz tisztázniuk azt a kérdést, hogy az egyelőre ideiglenesen felfüggesztett kétoldalú magyar-NDK-megállapodás már jelentős mértékben elvesztette érvényességét: mind Magyarország, mind pedig az NDK ugyanis azóta aláírta azokat a nemzetközi megállapodásokat, amelyek kifejezetten szavatolják az adott ország állampolgárainak a szabad kiutazást más államokba. Emellett a magyarok nem titokban, netán az éj leple alatt nyitották meg a kapukat, hanem az eljárást a magyar külügyminiszter hivatalosan bejelentette, és meg is indokolta. A lap egyúttal közli Theodor Schweisfurth ismert heidelbergi nemzetközi jogászprofesszor véleményét is a ,,magyar szerződésszegés,, tételének megalapozatlanságáról. A Handelsblatt, a gazdasági-pénzügyi körök újságja szintén vezércikkben írja, hogy Budapest semmiképpen sem akarta provokálni Kelet-Berlint, hiszen a magyar reformereknek nem is lehet érdekük, hogy Kelet-Berlinnek, Bukarestnek és Prágának érveket szolgáltassanak a Budapesten is még meglehetősen erős ortodox erők támogatásához. A bátor budapesti humanitárius lépést inkább olyan jelzésnek kell felfogni, amellyel érzékeltetni óhajtották: a magyar kormany, amely még változatlanul jobbára kommunistákból áll, időközben megállapította a politikai sorrendiséget. Ez pedig nem más, mint annak az elsődlegessége, hogy a Budapest és Berlin által egyként aláírt helsinki záróokmány betartása fontosabb, mint a szellemében és tartalmában a záróokmánynak ellentmondó kétoldalú megállapodás. A Stuttgarter Zeitung cikke szerint az NSZK-ban a magyar lépést enyhüléspolitikai áttörésként méltányolják: először fordul elő ugyanis, hogy a hosszú távra szóló, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányaira alapozó politika túlmutatott kétoldalú megállapodáson. Genscher Magyarországra készül, hogy személyesen fejezze ki háláját a magyar jótettért - írja a befolyásos tartományi újság. (folyt.)
1989. szeptember 12., kedd 15:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|