 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
Corriere - német kérdés
|
Magyar Péter, az MTI tudósítója jelenti:
Róma, 1989. szeptember 11. hétfő (MTI-tud.) - Az NDK-menekültek tömeges kiáramlása kapcsán a Corriere della Sera a két német állam viszonyát, a német kérdést elemzi. ,,A kelet-nyugati viszony mélypontján, a rakétavita, Afganisztán és a lengyel katonai diktatúra idején a két német állam párbeszédet nyitott, Honecker Brezsnyev ellenére közeledett Bonnhoz, mérsékelve az európai légkör romlását. Ez a viszony tovább javulhatna a gorbacsovi nyitás, a peresztrojka idején, vélhetnők. Ezzel szemben a két német állam között rosszabb a viszony, mint valaha. Vajon miért?,, - teszi fel a kérdést. S a válasz: ,,Azzal, hogy napjainkban sokkal kiterjedtebb és mélyebb az új enyhülés, hogy az olyan távlatokat tűz ki, mint az európai közös ház, a tömböknélküliség, a leszerelés, sőt a létező szocializmus reformja, tulajdonképpen a keleti német állam egész létjogosultsága kérdőjeleződött meg... Az európai egység távlata a német egység kérdését tűzi minden eddiginél erőteljesebben napirendre,, - állapítja meg.
Az NDK létét két dolog igazolhatta: a szocialista rendszer és
ideológia védelme és a szovjet biztonsági igények. Most mindez
módosul (a szocializmusfelfogás is, a biztonságfelfogás is), és az
NDK fennmaradása politikailag megkérdőjelezhető - fejti ki a
mértékadó lap, amely a menekültáradatban első jelét látja a német
egyesülés csakhamar felvetődő problémájának.
,,Ha a magyarok felszedik a vasfüggönyt, a lengyeleknél pedig
katolikus kormányfőt iktatnak be, csakhamar a német egyesülésről sem
lesz többé tabu beszélni,, - figyelmeztet. Hozzátéve: az NDK
elöregedett vezetése váltás előtt áll, s az események igen hamar
kiszámíthatatlanokká válhatnak. A menekülők áradata
elkeseredettséget és kilátástalanságot tükröz a keletnémet lakosság
körében. A lap végkövetkeztetése: sietni kell a leszerelési
megállapodásokkal, csak így hidalhatók át a várható kelet-európai
robbanások (az NDK-ban és Csehszlovákiában), sőt az a félelem és
aggodalom is, amit az egyesült Németország távlata ma Keleten és
Nyugaton egyaránt kelt még. +++
1989. szeptember 11., hétfő 14:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|