|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Nemzetközi jogi szakértő a magyar kormány döntéséről (1.rész)
|
1989. szeptember 11., hétfő - Alig hangzott el vasárnap a magyar kormány bejelentése az NDK-állampolgárok szabad kiutazását lehetővé tevő döntésről, az ADN, a Német Demokratikus Köztársaság hírügynöksége közleményben bélyegezte meg a magyar lépést. Többek között azzal vádolta a magyar kormányt, hogy törvénytelenül, és nemzetközi szerződéseket, megállapodásokat sértő módon járt el. E vádaskodás nyomán az MTI munkatársa dr. Valki Lászlónak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi jogi tanszéke vezetőjének véleményét kérdezte.
A nemzetközi jogi szakértő mindenekelőtt emlékeztetett arra, hogy a kormány döntése azt az 1969-ben kötött kétoldalú egyezményt érinti, amely a vízummentes utazásokat szabályozza hazánk és az NDK között. A ,69-es egyezményt egy nyilvánosságra nem hozott jegyzőkönyv egészítette ki, s a mostani döntés lényegében ennek rendelkezéseit függesztette fel ideiglenesen. Dr. Valki László véleménye szerint az összetett probléma jogi megítélésénél abból kell kiindulni, hogy az 1969-es egyezményre is a nemzetközi szokásjog szabályai irányadóak. Ebből a szempontból a nemzetközi jog két olyan fogalmára is hivatkozni lehet, amely kizárja, hogy a magyar lépés - a hivatkozott pontok hatályának felfüggesztése - jogellenes lenne . Az egyik ilyen hivatkozási alap, hogy 1969 óta a körülmények alapvetően megváltoztak. Márpedig ha ilyen változás következik be, akkor a szerződő feleknek joguk van arra, hogy egyoldalúan felfüggesszék a nemzetközi szerződésből adódó kötelezettségeik teljesítését. A körülmények alapvető megváltozását jelzi, hogy több ezerre, egyes becslések szerint több tízezerre nőtt azoknak a Magyarországon tartózkodÓ NDK-állampolgároknak a száma, akik egyértelmüen kinyilvánították, hogy nem kívánnak visszatérni hazájukba. A másik hivatkozási alap az úgynevezett szükséghelyzet fogalma. Eszerint az állam cselekedete nem minősül jogellenesnek, ha ez volt az ,,egyetlen eszköz arra, hogy lényeges érdekét súlyos, küszöbönálló veszélytől megóvja,,. Az adott esetben Magyarország szempontjából szükséghelyzetet teremtett a területén tartózkodó NDK-állampolgárok tömege, hiszen a magyar kormányzat már nem tudott megfelelő módon gondoskodni róluk. (folyt.köv.)
1989. szeptember 11., hétfő 19:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|