|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A Magyarországon át menekülő keletnémetek
|
----------------------------------------- München, 1989. szeptember 11. (SZER, Magyar híradó) - Hallgassák meg Ara-Kovács Attila budapesti telefonjelentését a keletnémetek távozásának körülményeiről: - Sok minden megoldódott ma - természetesen mindenekelőtt a Magyarországról az NSZK-ba vándorolni akaró keletnémetek helyzete. Délig már több ezren elhagyták Magyarországot saját kocsijaikkal, vagy rokonaik segítségével. A Nyugat-Magyarországon tartózkodók tömege pedig - mint hírlik - autóstoppal és egyéb módon vágott neki a Sopron vagy Hegyeshalom felé vezető útnak. A zugligeti római katolikus templom - mely budapesti központja volt a menekültmentésnek - délelőtt még vásárian tarka, felszabadult jeleneteknek volt tanúja. Az emberek többsége igazából még nem tudta, mi is történt. Többükkel szóba elegyedve az volt a benyomásom, hogy a táborvezetőség ugyan ismertette velük a magyar kormány döntését, de közölte azt is, hogy elszállításukról központilag döntenek. Így aztán némileg megnyugodva, de pillanatok alatt útra készen várták a megoldást, mely 13 óra 30 perckor több autóbusz formájában meg is érkezett. A járművek az Austrobusz cég tulajdonát képezték, sorszámmal voltak ellátva - s mint utóbb kiderült - már eleve mindenkit lista szerint beosztottak egy-egy szállítmányba. Kiosztásra kerültek a segélycsomagok is - némi élelem, üdítő -, s alig 10-15 percenként már ki is gördült egy-egy autóbusz a zugligeti útra - a hátramaradottak éljenzése közepette. Egy drezdai munkás - maga is menekült, aki az elmúlt napokban is segédkezett a Máltai Segélyszolgálatnak - elmondta, hogy az NDK hatóságok képviselői már az elmúlt hónapokban buszokkal megjelentek itt, s igyekeztek hazacsábítani a menekülteket. Az ő buszaik - mondta némi cinkossággal - bezzeg üresen fordultak ki innen. Egyetlen őrültet sem találtak, aki bedőlt volna nekik, pedig még azzal is fenyegetőztek, hogy a magyarok végül úgysem engednek ki minket. (folyt.)
1989. szeptember 11., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|