|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A magyar kormány döntése
|
------------------------ Köln, 1989. szeptember 11. (Deutschlandfunk, Sajtószemle) - A Bonnban megjelenő Die Welt hasábjain a következőket olvashatjuk: - A budapesti kormány nem roppant össze az alatt a hatalmas nyomás alatt, amiről az elmúlt napokban a kelet-berlini vezetés és a keleti-tömb egynéhány más tagállama gondoskodott. A magyar kormány magatartását nem lehet túlbecsülni - hiszen az NDK-ból kitelepülni vágyók hulláma végül is, nem a magyarok saját problémája, és csak további terhet jelent az ország politikai vezetésének, melyet - szinte forradalmi reformpolitikája miatt - a Varsói Szerződés ortodox politikusai már amúgy is, célbavettek. Budapestet csak hálás köszönet illeti azért, amit a németekért tett. Az a rémhír járta, hogy a magyar vezetés segítőkészségét Bonn ellenszolgáltatásától tették függővé. Seiters(?) kancellári hivatali miniszter ezt a gyanúsítást most egyértelműen alaptalanná tudta nyilvánítani. Semmiféle üzletre nem került sor, a magyarok csupán emberbaráti segítséget nyújtottak a németeknek, akik hazájuknak abban a részében akarnak élni, ahol ugyan nem repül a sült galamb a szájukba, de ahol biztosítva van számukra a szabadság - írja a Die Welt. A Kölnben megjelenő Express kijelenti: - Végre A szorongó várakozással eltelt hetek és a bonni, valamint a kelet-berlini kormányokkal lefolytatott tárgyalások után Magyarország kiengedi a keletnémet menekültek ezreit. Dicséret és tisztelet illeti a magyarokat ezért a segítőkészségükért, a német menekültek sorsa feletti gondoskodásért, és főleg azért, mert elég bátrak voltak ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyják a kelet-berlini rezsim követelését, pedig az NDK, a magyarok katonai szövetségese. A magyarok egyértelműen bizonyították, hogy mennyire komolyan veszik a szabadság eszméjét, éspedig nemcsak önmagukra, hanem azokra a németekre nézve is, akik bizalommal voltak irántuk - olvasható a kölni Express hasábjain. +++
1989. szeptember 11., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|