|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Kisgazdapárti alakuló gyűlés Csokonyavisontán (1. rész)
|
1989. szeptember 10., vasárnap - Tagtoborzó és alakuló gyűlést tartott vasárnap délután a Somogy megyei Csokonyavisontán a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt. A község és a környező falvak lakói közül mintegy 80, döntő többségében idős korú ember vett részt az összejövetelen, amelynek szónoka Hardi Péter, a Kisgazdapárt főtitkárhelyettese volt.
Bejelentette, hogy a Kisgazdapárt rövidesen közzéteszi teljes és részletes programját, amellyel indulni kíván a soron következő választásokon. A program főbb téziseit ismertetve Hardi Péter először pártja külpolitikai elképzeléseiről szólt. Alapvető célként jelölte meg az idegen fegyverektől mentes, független és semleges Magyarország létrehozását. Ennek érdekében amint a nemzetközi helyzet lehetővé teszi, országunknak el kell hagynia a Varsói Szerződést. Bár hazánk történelmi gyökerei szerint nyugati orientációjú - fejtegette a főtitkárhelyettes, földrajzi helyzetünk szükségessé teszi, hogy fenntarsuk a jó viszonyt a Szovjetunióval. A külpolitikai célok között említette Hardi Péter a határainkon túli magyarság sorsának figyelemmel kísérését, helyzetének javítását. Belpolitikai kérdésekre térve elsőként a békés átmenet feltételeiről fejtette ki a Kisgazdapárt álláspontját. Eszerint az országnak ,,gyenge,, - csupán reprezentatív funkciót betöltő - köztársasági elnökre, a Parlament, a kormány és a bírói testület között megosztott hatalomra, a politikától mentesített erőszakszervezetekre van szüksége. A Munkásőrséget és az Ifjú Gárdát politikai és gazdasági okokból egyaránt fel kell oszlatni. A Kisgazdapárt alapvetően a magántulajdonra építi gazdaságpolitikai törekvéseit. Hardi Péter szerint azonban ez nem azt jelenti, hogy a választások után azonnal magántulajdonba kell adni a földet és a termelőeszközöket. Olyan feltételeket kell teremteni, hogy a szabadpiaci versenyben győzhessen a hatékonyabb tulajdonforma. A veszteséges vállalatok költségvetési dotációját mielőbb meg kell szüntetni, s az így felszabaduló anyagiakat az infrasturktúra, az oktatás és egészségügy, valamint a szociálpolitika fejlesztésére kívánja fordítani a Kisgazdapárt. (folyt. köv.)
1989. szeptember 10., vasárnap 20:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|