|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP városi pártértekezlet Zalaegerszegen - Pozsgay Imre (1. rész)
|
1989. szeptember 9., szombat - Városi pártértekezletet tartott az MSZMP szombaton Zalaegerszegen. Több mint 6 ezer kommunista képviseletében 219 választott és 32 delegált küldött vett részt a tanácskozáson. Elsőként Lendvai Miklós első titkár elemezte a tavalyi országos pártértekezlet óta a megyeszékhelyen és környékén kialakult politikai és gazdasági helyzetet. Az elhangzottakról, a programtervezetről, valamint szervezeti és személyi kérdésekről hosszú vitát folytattak. Ennek során felszólalt Pozsgay Imre, az MSZMP elnökségi tagja is, aki a többi között kijelentette: ,,Az itt is tapasztalt tisztulási szándék biztatás arra, hogy sorsdöntő kongresszust tudunk csinálni közösen október elején. Mert az nagy baj lenne, ha ez nem lenne sorsdöntő kongresszus. Akkor ugyanis mások döntenek rólunk, és valóban nem állnánk meg a nemzet előtt,,.
,,A vitában már eddig is többen felvetették, hogy kinek a pártja legyünk,, - mondta a továbbiakban az MSZMP elnökségi tagja. ,,Nos, szeretném hangsúlyozni, hogy más dolog, amikor egy párt megszervezi önnön bázisát, és megint más, hogy kinek akar szolgálni. Márpedig ezt az utóbbit nem lehet másként meghatározni, csak az egész népre, a nemzetre apellálva,,. A tanácskozáson is elhangzott kritikákra válaszolva úgy vélekedett, hogy a párt jelenlegi felső vezetőit sokféle felelősség terheli. De - hangsúlyozta - nem az elmúlt harminc esztendő, hanem a legutóbbi, valamivel több mint egy év hibáiért és tévedéseiért. A párton belüli állítólagos hatalmi harcról azt mondta, hogy fél ettől a kifejezéstől. Ennek emlegetése ugyanis a pártegységre való kacsintást jelenti, egy előnyszerzési manővert egyik vagy másik áramlat küzdelmében. Hiszen - magyarázta - annak, akire rásütik a bélyeget, hogy hatalmi harcot folytat, be kell fognia a száját. Ezt azonban nem akarhatjuk. Igenis szükség van az áramlatok közötti tisztázó vitákra, mert ezek nélkül - idézte Engelst - hiába van egy pártnak akár milliónyi tagja, az nem más, csak egy szekta. A kongresszus esélyeit elemezve rámutatott: ,,Megtörténhet, hogy a tisztázás nem megy végbe. Helyette széles alapú kompromisszum születik, s együtt maradunk, mert úgy melegszünk és magunknak nagyon jók vagyunk. Ennek azonban könnyen az lehet a következménye, hogy egy 700 ezres pártot 8-10 ezres politikai szervezetek megvernek a választásokon. (folyt. köv.)
1989. szeptember 9., szombat 15:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|