|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP-kongresszusi előkészületek (1. rész)
|
1989. szeptember 8., péntek - Az MSZMP 1200 kongresszusi küldöttének eddig mintegy háromnegyedét választották meg. A tapasztalatok azt mutatják: a küldöttválasztásoknál erős törekvés tapasztalható arra, hogy új gondolatok, új személyiségek kerüljenek felszínre. A mostani küldöttek többsége nem vett részt a XIII. kongresszuson, illetve az elmúlt májusi pártértekezleten - nyilatkozta Tóth András, az MSZMP KB pártpolitikai osztályának vezetője Wágner Tamásnak, az MTI munkatársának. Elmondta, hogy miközben a tagság 40 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, a küldöttek majdnem 90 százaléka diplomás. Ugyanakkor fájdalmas tény, hogy nagyon kevés a fiatal delegátus, arányuk nem éri el a 3 százalékot sem. Hasonló a helyzet a nyugdíjasokkal is.
Eddig mintegy húsz KB-tagot választottak küldötté, a politikai intéző bizottsági tagoknak pedig mintegy a fele szerzett mandátumot a kongresszusra. A KB-tagok többsége egyébként nem is jelöltette magát, mert a jelenleg érvényes szabályzat szerint a KB és a KEB tagjai a testület mandátumának lejártáig szavati jogú résztvevői a kongresszusnak. Ezt a szabályt azonban a küldöttek többsége vitatja, s elképzelhető, hogy nem alkalmazzák. Arra a kérdésre, hogy hányadik kongresszus következik, Tóth András elmondta: ez politikai kérdés és valószínűleg csak utólag derül ki. Amennyiben a hangsúly a folyamatosságra kerül, akkor a XIV. kongresszust rendeztük meg, de ha új párt születik, akkor annak alakuló kongresszusaként minősíthető. Szólt arról is: egyelőre nincs testületi álláspont arra, hogy kiket hívjanak meg a kongresszusra, amelynek a színhelye egyébként a Budapest Kongresszusi Központ lesz. Mindenképpen fontos, hogy nyitott legyen a tanácskozás, s nemcsak a tagság köréből szeretnének vendégeket meghívni, hanem kívánatos, hogy a közélet markáns képviselői is jelen lehessenek. Nem kizárt egyes ellenzéki pártok meghívása sem, főként azoké, amelyek a választások után esetleges koalíciós partnerként szóba jöhetnek. Tóth András nem nevezett meg pártokat, de arra emlékeztetett, hogy például a Magyar Demokrata Fórum annak idején meghívta az MSZMP-t országos gyűlésére. A kongresszuson minden bizonnyal jelen lesznek a társadalmi és tömegszervezetek képviselői is. Az osztályvezető elmondta azt is, hogy a mostani kongresszus működési rendjében teljesen eltérő lesz a korábbiaktól. Nem készül forgatókönyv, nincs zárt, merev ütemezés, a menetrend a küldöttcsoportok döntése alapján alakul majd ki. (folyt.köv.)
1989. szeptember 7., csütörtök 22:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|