|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Háromoldalú politikai tárgyalások (5. rész)
|
A vitában szó volt arról, hogy a pártok finanszírozásának kérdésében az EKA eredeti álláspontjához képest több engedményt tett. Így például már nem tartja szükségesnek, hogy az összes társadalmi szervezet vagyonát egy körben tegyék átvilágíthatóvá. Elfogadta, hogy az ifjúsági szervezetek és a szakszervezetek külön-külön, egymás között oldják meg az ifjúság, illetőleg az érdekvédelmi szervezetek vagyonával kapcsolatos problémákat. Ugyancsak hozzájárultak ahhoz, hogy az MSZMP nem az egész vagyonát, hanem annak csak egynegyedét kívánja alku tárgyává tenni. Ugyanakkor az EKA képviselői fenntartásukat hangoztatták azzal kapcsolatban, hogy az MSZMP makacsul kitart eredeti álláspontja mellett, miszerint vagyonával csak tagjainak köteles elszámolni. Az EKA szerint az MSZMP állampártként, privilegizált helyzetben tett szert vagyona jelentékeny részére, ezért köteles arról az egész társadalom előtt elszámolni. Gaskó István (EKA) beszámolt arról, hogy az Ellenzéki Kerekasztal képviselői szerdán tárgyaltak Raft Miklós államtitkárral, a Minisztertanács Hivatalának elnökével az MSZMP részéről a kormány rendelkezésére bocsátott 2,1 milliárd forintos vagyon, javarészt ingatlan sorsáról. Hangsúlyozta: kezdeti lépésként sem tartják elfogadhatónak az első ajánlatot, amely szerint az ellenzéki szervezetek a fővárosban két épületet kapnának, egyet a központban, egyet külterületen. Különösen, hogy vidéki infrastruktúráról szó sem esett. Márpedig így a sokat hangoztatott esélyegyenlőség felé haladásra vidéken tovább csökken a remény. Pozsgay Imre válaszában nagyon fontos kijelentésnek minősítette, hogy az MSZMP egyetértését fejezte ki azzal, miszerint a többpártrendszer nem kerülhet többe az egypártrendszernél. Emlékeztetett arra, hogy a párttörvényről szóló megállapodással az MSZMP kötelezőnek tartja vagyonának átvilágítását. Ezzel kapcsolatban azonban megerősítette az MSZMP azon elvi álláspontját, hogy a háromoldalú tárgyalásokat nem tartja illetékesnek a vagyonáról való elszámolásra. Végezetül megjegyezte: megérti az ellenzéki pártoknak az átmeneti időszakban való működéssel kapcsolatos kérdéseit. Ugyanakkor ezeket jogalkotáson kívülieknek minősítette. Épp ezért megkérdezte: mi az akadálya, hogy a párttörvény vonatkozásában kimondassék a konszenzus. (folyt.köv.)
1989. szeptember 6., szerda 22:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|