|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Háromoldalú politikai tárgyalások (3. rész)
|
A választási törvényről lényegében konszenzus született. Mindössze néhány kérdés maradt függőben: többek között a társadalmi szervezetek jelöltállítási joga, a választások nyilvánossága, s a választási etikai kódex. Ezeket a témákat szakbizottságok tárgyalják tovább. A munkahelyi pártszerveződésekkel kapcsolatban az Ellenzéki Kerekasztal előterjesztette álláspontját, amely a korábbiakhoz képest nem változott. Az EKA nevében Pethő Iván megismételte, hogy a választások előtt 90 nappal már nem működhetnek pártok a munkahelyeken, kivételt jelentenek a fegyveres erők, amelyek esetében az EKA tudomásul veszi az MSZMP által megszabott 1990. december 31-i határidőt a pártszervezetek megszüntetésére. Pozsgay Imre egy elmúlt ülésen felvetett kérdésre adott választ, amely úgy hangzott, hogy ha nincs megállapodás a munkahelyi pártszerveződésekkel kapcsolatban, akkor a kormány milyen álláspontra helyezkedik. Az MSZMP delegációjának vezetője elmondta, hogy a kormány a párt álláspontja szerint terjeszti elő a törvényt, de az EKA eltérő véleményét az ellenzék megfogalmazása szerint feltünteti. Ezt követően heves vita alakult ki az MSZMP és az EKA között a munkahelyi pártszerveződésekről. Orbán Viktor hangsúlyozta: ha az MSZMP nem mozdul ki a munkahelyekről, sőt az új pártok bevonulnak oda, akkor az pártharcot jelent, a termelés szétverését. Fejti György (MSZMP) jogelméleti kérdésnek tartotta a munkahelyi pártszervezetek működését, mert szerinte a politika nem szorítható ki a munkahelyekről, még tilalom esetén sem. Ezért kell korlátozni a pártszervezetek ottani működését, mint ahogy azt az MSZMP KB legutóbb elfogadta. Pozsgay Imre megállapította, hogy nem közelednek az álláspontok ez ügyben. Hangsúlyozta, hogy nem lehet egy csapásra lebontani a még működő rendszereket, a régi és az új között meg kell teremteni az átmenetet, mert különben polgárháborús megoldás veszélye fenyeget, amit senki sem akarhat. A vitát a levezető elnök Asbóthné Thorma Judit azzal zárta le, hogy nem közeledtek az álláspontok. (folyt.köv.)
1989. szeptember 6., szerda 19:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|