|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
- Menekültügy - nemzetközi jog - 2. folyt.
|
Ez a szerződés tehát 1969-ben hatályba lépett. De aztán 1976 március 23-ikán életbe lépett a polgári és politikai jogokról szóló világszervezeti paktum, amelynek részese Magyarország is, az NDK is. E paktum 12-ik szakaszának második bekezdése pedig így rendelkezik: mindenki szabadon elhagyhat bármely országot, azt az országot is, amelynek állampolgára. Rauschnigg professzor megállapítja, hogy a nemzetközi szerződések érvényéről szóló úgynevezett bécsi egyezmény értelmében később létrejött megállapodások hatályon kívül helyezik régebben létrejött szerződések minden olyan rendelkezését, amely nem fér össze egy későbbi megállapodással. Tehát az 1976-ban életbe lépett világszervezeti paktum fényében az 1969-ben kötött magyar-keletnémet vízumszerződés titkos záradéka semmisnek tekinthető. Igaz, hogy a világszervezeti paktum 12-ik szakaszának harmadik bekezdése kimondja a második bekezdésben rögzített alapjogot, a minden ország szabad elhagyásának jogát, a paktum részesei törvénnyel korlátozhatják, ha ezt a közrend, a nemzetbiztonság, a közegészségügy érdeke vagy más hasonló ok szükségessé teszi. De - fűzi hozzá Rauschnigg professzor - a keletnémet turistáknak Magyarországról Nyugatra távozása nem érintheti Magyarország közrendjét, nemzetbiztonságát, közegészségügyét. Mármost a tudós fejtegetéseinek nyomán felmerülhet a kérdés, vajon miért minősítették titkosnak, nem közlésre valónak a magyar-keletnémet vízumegyezmény azon záradékát, amely arra kötelezné a magyarokat, hogy garantálják: keletnémet utazók ne távozhassanak Magyarországról olyan országba, amelyre úti okmányuk érvénye nem terjed ki, vagyis ne utazhassanak Nyugatra. (folyt.)
1989. szeptember 5., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|