 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
- Menekültügy - nemzetközi jog - 1. folyt.
|
Ezzel kapcsolatban kiemelik: a magyar kormány emberbaráti
hozzáállásával megszegi a Kelet-Berlinnel kötött útlevél- és
vízumügy- megállapodást. Egyes kommentátorok azt is megjegyzik: a
magyarok ezzel kockázatot is vállalnak, hiszen egy ideje feszültség
jellemzi Budapest és Bukarest, valamint Budapest és Prága viszonyát,
s most a magyar kormány a Honecker-rezsimet is magára haragítja,
úgyhogy mintegy keletnémet-csehszlovák-román arcvonalféle alakul ki
Budapesttel szemben a KGST, a varsói paktum testvérének mondott
közösségének kebelében.
Akad olyan cikkíró is, aki azt hangoztatja, hogy voltaképpen az
NSZK és az NDK közt felmerült nézeteltérésről van szó, és
Magyarország közvetítő szerepet játszhatna Kelet-Berlin és Bonn
között. És van borúlátó szerző, aki attól tart, a kezdeti budapesti
humanitás és türelem elenyészhetnék, ha Moszkvából eléggé erélyesen
rászólnának a magyar illetékesekre.
A mostani menekültáramlat Németországból Németországba irányuló
népvándorlás problémája azonban nemcsak politikai, hanem
messzemenően jogi jellegű is. És e tárgyhoz most hozzászólt a kérdés
egy neves nyugatnémet szakértője, Deitrich Rauschnigg professzor, a
göttingai egyetemen a nemzetközi jog tanára.
A tudós a Frankfurter Allgemeine Zeitung nevű újság közölte
cikkében megállapítja: Budapest dönti el, mi történjék azokkal a
keletnémet turistákkal, akik Magyarországra utaztak, és nem
hajlandók visszatérni az NDK-ba. És a magyar kormány döntését
Budapest nemzetközi jogi kötelezettségeihez kell szabni.
A magyarok 1969. június 20-ikán útlevél- és vízumügyi szerződést
kötöttek a keletnémetekkel. Ennek a szerződésnek van egy bizalmas
záradéka, amelyet kifejezetten nem szántak nyilvános közzétételre. E
záradék első pontja így szól: mindegyik szerződő fél illetékes
szervei garantálják, hogy a másik állam polgárai ne utazhassanak ki
olyan harmadik országba, amelyre úti okmányaik nem érvényesek.
(folyt.)
1989. szeptember 5., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|