|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
MDF-sajtótájékoztató (1. rész)
|
1989. szeptember 5., kedd - A Magyar Demokrata Fórum a következő parlamenti választásokon minden egyéni választókörzetben jelöltet kíván állítani, koalíciós együttműködést más pártokkal pedig csupán a második fordulóban tart elképzelhetőnek - közölték az MDF keddi sajtótájékoztatóján.
Antall József, aki az MDF megbízásából az Ellenzéki Kerekasztal oldalán vesz részt a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon, a megbeszéléssorozatról adott tájékoztatójában rendkívül fontosnak minősítette, hogy megállapodjanak az alkotmány módosításáról. Mint mondotta: a magyar történelmi alkotmányt módosította az 1949. évi alkotmány, amely egy sztálinista, államszocialista jellegű másolata az 1936-os szovjet alaptörvénynek. Az államszocialista alkotmány kiiktatása kulcskérdése a politikai átmenetnek, hiszen már ebben az időszakban is olyan alkotmányra van szükség, amely garanciája lesz a magyar függetlenségnek és a demokratikus parlamentáris berendezkedésnek. Ennek megfelelően foglaltak állást a köztársasági elnöki intézményről. Antall József rámutatott: történelmi jelentőségű lépés, hogy a hétfői megbeszéléseken az MSZMP delegációja elfogadta az 1946. évi 1. törvénycikkben foglalt Magyar Köztársaság koncepciót. (A szóban forgó törvénycikk az 1945-ös szabad választásokon megválasztott nemzetgyűlés jogalkotása volt.) Így egyrészt sikerült elvetni az 1949-es alkotmányt, másrészt ismét lehetőség nyílik arra, hogy Magyarországon a klasszikus európai koncepciónak megfelelő miniszteriális kormányzás valósuljon meg. Mindez azt jelenti, hogy a köztársasági elnök nem a három hatalmi ágazat fölött álló, önálló jogosítványokkal rendelkező államfő, hanem csupán a végrehajtó hatalom feje, aki a törvényes magyar kormányon keresztül gyakorolja hatalmát - hangsúlyozta Antall József. A választójogi törvénnyel kapcsolatos megbeszélésekről szólva úgy vélte, hogy az eddigi megállapodások elősegíthetik a szilárd parlament létrejöttét. A párttörvénnyel kapcsolatban megerősítette: az Ellenzéki Kerekasztal fenntartja álláspontját, hogy munkahelyeken pártszervezetek ne működjenek. A sajtótájékoztatón bemutatták dr. Marx Gyulát, aki az MDF jelöltjeként indul majd a Zala megyei 2. számú országgyűlési választókörzetben szeptemberben kiírt időközi választásokon. Az MDF jelöltjét az SZDSZ és a Fidesz helyi szervezetei is támogatják. (folyt. köv.)
1989. szeptember 5., kedd 19:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|