|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A két Németország és az újraegyesítés esélyei
|
--------------------------------------------- London, 1989. szeptember 4. (BBC, Panoráma) - A menekültáradatról és a két Németország helyzetéről nyilatkozatot adott az NSZK-ban az Egyesült Államok bonni nagykövete, Vernon Walters. Azt jósolta, hogy a német újraegyesítésre idővel - s nem is a nagyon távoli jövőben - sor kerülhet. Erről írja kommentátorunk: - Walters szerint az újraegyesítést természetesen békés úton és lehetőleg szabad választások révén kellene végrehajtani. A kijelentésben nem az a meglepő, hogy Amerika az újraegyesítést pártolja - ez mindig is így volt - hanem az, hogy a nagykövet úgy látja: a történelmi esemény belátható időn belül megtörténhet. Nyugat-Németország évekig hangoztatta az újraegyesítés szükségét, de azután elismerte a keletnémet államot - bár ezt nem hajlandó külföldnek nevezni. A keletnémet állampolgárok átmenekülésük után automatikusan válnak nyugatnémet állampolgárokká. Az NSZK-ban működik egy össznémet ügyekkel foglalkozó minisztérium, és a miniszter úgy véli, a keletnémetek az egyesítés mellett lennének, ha önrendelkezési joguk lenne. Önrendelkezési joga persze nincs az NDK népének, de a reformellenesség okozta feszültség oda vezetett, hogy a német jövőről a keleti oldalon is felélénkült a vita. Egy volt jogászprofesszor arról írt tanulmányt, beolvadhat-e a Német Szövetségi Köztársaságba a keleti rész? Mit mond erről az alkotmány 23. paragrafusa? Szerinte az a válasz, hogy nem. Moszkva sem engedné át legerősebb partnerét és gazdasági támaszát. Moszkva negatív hozzáállása érthető. De a nyugati szövetségesek közül sem örülne mindegyik a német újraegyesítésnek. Olyan hatalmas ország jönne létre Európában, amely méreteivel, erejével megbontaná az eddigi egyensúlyt. A francia író, Francois Mauriac mondta egyszer: annyira szeretem Németországot, hogy kettőt is szívesen látok belőle. +++
1989. szeptember 4., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|