|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Befejeződött az MSZMP-reformkörök II. országos tanácskozása (4. rész)
|
Nyers Rezső foglalkozott a modellváltás-rendszerváltás dilemmájával is, a modellváltás mellett téve le voksát. Szerinte modellváltásra van szükség abban az értelemben, hogy ez a politikai és a gazdasági rendszer megreformálását, megváltoztatását jelenti. Hozzáfűzte, hogy a kifejezés még így sem pontos, hiszen ami eddig volt, ami ma van, az formációelméletileg nem nevezhető szocializmusnak. Ugyanígy az államszocializmus és a demokratikus szocializmus sem tisztázott fogalom - mondotta. Végezetül, a párt újjászületésének folyamatáról, s az újjászületett párt feladatairól elmondottak összegzéseként rámutatott: amikor az MSZMP megalakult, búcsút mondott a Magyar Dolgozók Pártja politikájának. Legalább ugyanilyen jelentőségű változásra van szükség most a pártmozgalomban. Az MSZMP elnökének szavait követően Győrffy István, a Zala megyei reformerők országgyűlési képviselőjelöltje mutatkozott be a tanácskozás résztvevőnek. A Zalai Hírlap főszerkesztő-helyettese felszólalásában elmondta: a jelölőgyűlésen megjelentek 44,6 százaléka támogatta az időközi választáson való indulsát. Az ellenzék közös jelöltje 46,6, az MSZDP jelöltje pedig 35 százalékot kapott. Az MSZMP képviselőjelöltjét Pozsgay Imre, a párt elnökségének tagja követte a szónoki emelvényen. Bevezetőjében hangoztatta, hogy közeledve a kongresszushoz, küzdvén egy jó kiegyezésért a nép javára a színvallások ideje is eljött. Megítéltetését elsősorban e körre bízza, mert kezdettől fogva részt vett a reform-mozgalomban. Rámutatott arra, hogy a párt iránti bizalomhiány a válság logikus következménye és terméke. Ha ez nem így vetődik fel a kongresszuson, akkor a párt hiába küzd ilyen-olyan platformok alapján, a nép bizalmát nem tudja meg- vagy visszaszerezni. Szerinte a párt sem a politikai egyeztető tárgyalásokon, sem a nép szemében nem erőtlen, mert bár veszteségei hitelben és tekintélyben is óriásiak, most nem hatalmi tényezőként, hanem politikai küzdőfélként kíván részt venni a tárgyalásokon. Pozsgay Imre fontosnak tartotta tisztázni, hol húzódik a párton belüli erők kompromisszum-készségének határa. Ez nem jelent ítélkezési jogot, de megbékélésre sem ad lehetőséget a reformerőkétől merőben eltérő koncepcióktól. Egy ilyesfajta magatartás a nemzet félrevezetését jelentené, a reformerők saját vereségüket készíttenék elő. Ezzel összefüggésben hangoztatta: kiegyezésre, egyezkedésre a homlokegyenest más nézetet vallók között nincs lehetőség. (folyt.köv.)
1989. szeptember 3., vasárnap 18:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|