|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (3. rész)
|
Ezt követően tértek át az alkotmánymódosítással kapcsolatos kérdésekre, elsőként a köztársasági elnöki intézményről szóló téma megvitatására. A bizottsági előterjesztésből ismételten kiderült, hogy ebben a kérdésben közeledtek a legkevésbé az álláspontok. A felek csupán abban értenek egyet, hogy szükség van az Elnöki Tanács megszüntetésére, illetve a köztársasági elnöki intézmény bevezetésére. Ez utóbbi módozatairól azonban jelentősek a nézetkülönbségek. A patthelyzet áthidalására az Ellenzéki Kerekasztal kompromisszumos javaslatot terjesztett be. A javaslatcsomag értelmében az EKA indítványozza az államfő, illetve a köztársasági elnöki intézmény bevételét a módosított alkotmányba. A módosításban szereplő köztársasági elnöki intézménynek koncepciójában, lényegét illetően az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak kell megfelelnie, kiegészítve az államfő jogkörét a hadsereg-főparancsnoki jogkörrel. A javaslat értelmében a köztársasági elnök megválasztására a parlamenti választásokat követően kerüljön sor, s addig a parlamenti elnök gyakorolja az államfői jogkört. Az indítványt ismertető Antal József rámutatott, hogy ezzel a magyar közjogi hagyományoknak megfelelő köztársasági elnöki intézmény jönne létre. A javaslat egy-egy példányát az EKA tanulmányozásra átnyújtotta a másik két félnek. Tekintettel az EKA indítványának nagy jelentőségére, a harmadik oldal és az MSZMP egyetértett abban, hogy a most benyújtott indítványt előbb szakértői szinten tanulmányozzák, s később térnek rá vissza. (folyt. köv.)
1989. augusztus 30., szerda 18:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|