|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Középszintű politikai egyeztető tárgyalások (3. rész)
|
A szünetet követően kezdődött meg a politikai pártok működésének jogi szabályozásával kapcsolatos kérdések áttekintése. Először azt vitatták meg, hogy mely személyi körökben kell szűkíteni a párttagság lehetőségét. Konszenzus van abban, hogy nem lehet pártnak tagja bíró, alkotmánybíró, valamint ülnök. Ugyancsak korlátozni kell az ügyészek és szabálysértési előadók párttagságát mindaddig, amíg szabadságot korlátozó kényszerintézkedést alkalmazhatnak. Egyelőre még nem sikerült összehangolni a felek álláspontját atekintetben, hogy miként korlátozzák a fegyveres erők és testületek tagjainak a pártokban való részvételi jogát. Az EKA véleménye szerint a fegyveres testületek depolitizálásához tartozna: megtiltani a hivatásos állományúaknak, hogy pártban választott tisztségviselők, illetve ügyintézők legyenek. Az MSZMP szerint elég lenne azt korlátozni, hogy a hivatásos állományba tartozók országos jellegű vezetői funkciót töltsenek be. A harmadik oldal véleménye az EKA-éhoz áll közel, miszerint a hivatásos állományúak semmilyen tisztséget ne tölthessenek be pártokban. Ezt követően került sor a legnagyobb nézetkülönbséget magában rejtő téma, a pártok vagyoni kérdései megvitatására. Egyetértés mutatkozik abban, hogy a pártok bejegyzéséhez vagyonmérleget kell benyújtani. Ugyancsak egységes a vélemény abban is, hogy a többpártrendszer költségvetési finanszírozása ne kerüljön többe, mint az egypártrendszeré. Továbbra is nyitott kérdés az, hogy az újonnan alakuló pártok kapnak-e az idén finanszírozást előlegként. Az EKA részéről felvetődött, hogy a pártok működésével kapcsolatos kérdésben megkönnyítené a megegyezést, s ugyanígy a választásokra való felkészülést, ha az MSZMP és a társadalmi szervezetek infrastruktúrájuk egy részét átengednék az újonnan alakuló szervezeteknek. Szabad György (EKA) kifejtette: az Ellenzéki Kerekasztal nem konfiskálásra és szekularizálásra készül. Ugyanakkor úgy véli, hogy fel kell készülni a párt- és az államvagyon becsületes felosztására. Pozsgay Imre ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: a pártok vagyonának átvilágításáig az MSZMP kész vagyonának egy részét a kormány rendelkezésére bocsátani, hogy lehetőség nyíljék az új pártok infrastruktúrájának megteremtésére. Ezzel kapcsolatban olyan megállapodás született, hogy küldjenek ki szakértői munkacsoportot ennek kimunkálására. (folyt.köv.)
1989. augusztus 28., hétfő 21:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|