Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Mit képvisel az SZDSZ?

München, 1989. augusztus 27. (SZER, Világhíradó) - Szombaton Budapesten naggyűlést tartott a Szabad Demokraták Szövetsége. A szövetség egyik ismert tagja Szilágyi Sándor, aki a Beszélő című szamizdat folyóirat egyik szerkesztője. Megkértem, mondja el: mi történt a szombati gyűlésen, és a gyűlésen elhangzottak alapján milyen politikai álláspontot képvisel időszerű kérdésekben a Szabad Demokraták Szövetsége?

- Túlzás nélkül mondhatjuk, határkő a tegnapi nagygyűlés a
Szabad Demokraták Szövetsége életében: felér egy választási
zászlóbontással.

    Mintegy 800-900 főnyi közönség gyűlt össze a városligeti
Királydombon, hogy az emberi jogok deklarációjának 200.
évfordulójára emlékezzék. Persze ahogyan ez sejthető volt, az
egybegyűlteket igazából nem a 200 évvel ezelőtti történelmi esemény
vonzotta ki a Ligetbe, hanem nagyon is aktuálpolitikai események.
Az, hogy Prágában épp a minap tiporták rendőrcsizmákkal az emberi
jogokat, és hogy hazánban sincs minden rendben e téren.

    Nos miként azt a tegnapi naggyűlésen, illetve a tv beszámolóiból
bárki megtudhatta, a Szabad Demokraták Szövetsége kemény ellenzéki
álláspontot foglal el a demokratikus átalakulás kérdéseiben. Hogy a
négyezer tagot számláló, felkészült szakembergárdával rendelkező
Szabad Demokraták Szövetsége keményen szembeszáll az MSZMP
hatalomátmentési kísérleteivel szemben, ezen nincs mit csodálkozni.
Ezt tudhatta, aki tudni akarta. (folyt.)


1989. augusztus 27., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Mit képvisel az SZDSZ? - 1. folyt.

Az azonban talán csak tegnap jutott a széles közvélemény
tudomására, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége kemény álláspontot
foglal el az Ellenzéki Kerekasztalba tömörült pártok és mozgalmak
többségének engedékenységével szemben is. Ahogyan ezt a naggyűlés
szónoka, dr. Tölgyessy Péter a szabad demokraták államjogász
szakértője megfogalmazta: a demokrácia alapintézményeiben nincs
helye alkunak.

    A munkásőrség, a jogállamiság, a szólásszabadság, a választási
esélyegyenlőség, valamint a pártvagyon és a köztársasági elnök
intézménye azok a kérdések, melyekben a szabad demokraták nem
alkusznak, nem alkudhatnak meg. Ezek sorából emeljük ki azt a két
kérdést, mely a tegnapi naggyűlés beszédeiben is központi helyet
foglalt el. Az egyik a köztársasági elnök intézményének bevezetése.

    Mint közismert, az MSZMP azt szeretné, ha az úgynevezett
átmeneti időszakban egy erős jogkörökkel - a népképviselettel
szembeni erős jogkörökkel - felruházott államfőt választanának
népszavazással, még a parlamenti választások kiírása előtt. Jelöltje
is van erre a posztra Pozsgay Imre államminiszter személyében.

    Az is tudott dolog, hogy az Ellenzéki Kerekasztal jónéhány
szervezete hajlik rá, hogy e kérdésben meghajoljon az MSZMP akarata
előtt. Nos, a Szabad Demokraták Szövetségének elvi és politikai
fenntartásai vannak ezzel az elképzeléssel szemben. Ezek a
fenntartások úgy foglalhatók össze, hogy megengedhetetlen, hogy
egyetlen személy, ráadásul az MSZMP, de akár bármely más párt
képviselője kezében akkora hatalom koncentrálódjon, mely hatalommal
félresöpörheti a remélhetően szabad választásokon megválasztott
parlamentet, népakaratot, irányíthatja a kormányt, a fegyveres
testületeket kivonhatja a parlament ellenőrzése alól, és ha úgy
látja jónak, akár kihirdetheti a szükségállapotot is. (folyt.)


1989. augusztus 27., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Mit képvisel az SZDSZ? - 2. folyt.

Dr. Demszky Gábor, a nagygyűlés egyébként elsőként felszólaló
szónoka is szembeszállt az erős köztársasági elnök intézményének
gondolatával. Ő a valódi népképviseletet félresöprő magyar példákat
idézte fel figyelmeztetésül: Horthy, Rákosi és Kádár személyi
diktatúráját.

    A másik kérdéskör, ahol nem lehet helye alkunak, a pártvagyon
kérdése. Dr. Tölgyessy Péter leszögezte a Szabad Demokraták
Szövetsége elvi álláspontját: a magyar állam mi vagyunk, mi, magyar
állampolgárok, s adófizető polgárként jogunk van tudni, mire
fordította, fordítja az uralkodó állampárt a közpénzeket. Hiszen
csak ebben az évben is egy milliárd forintnyi összeggel
finanszíroztuk az MSZMP-t.

    Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódott a nagygyűlés talán legnagyobb
hatású bejelentése: dr. Demszky Gábor elmondta, hogy az MSZMP
nemcsak az államfői tisztségben igyekszik átmenteni magát, hanem
mindent elkövet gazdasági hatalmának átmentésére is, miközben az
MSZMP szószólója, Fejti György kijelentette, hogy nem hajlandók
elszámolni a pártvagyonnal, mert azt - úgymond - törvényes úton
szerezték, a kommunista párt egy ügyes trükkel próbálkozik:
NEXT-2000 néven létrehoztak egy kft-t, mely a pártüdülők egymilliárd
160 millió forintnyi vagyonát foglalja magában, s mint kft-vagyont,
szabadon értékesítheti. E vagyonból - mondotta dr. Demszky Gábor - a
balatonaligai, mintegy falu nagyságú üdülőtelep 244 millió, a
földvári 176 és a dobogókői 230 milliós értéket képvisel. (folyt.)


1989. augusztus 27., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Mit képvisel az SZDSZ? - 3. folyt.

Harmadikként Kis János filozófus, a "Vannak-e emberi jogaink?"
címmel, pár éve szamizdatban megjelent könyv szerzője lépett
mikrofonhoz. Kis János leszögezte: az emberi jogok deklarációjának
200. évfordulója a látszat ellenére magyar ünnep, hiszen 1848, 1918
és 1956 demokratikus forradalmai a 200 évvel ezelőtti elveket tűzték
zászlójukra. Miközben forradalmáraink a magyar szabadságért, a
magyar demokráciáért és a magyar jogokért küzdöttek, ez egy percig
sem jelentette, hogy nekünk másfajta szabadság, másfajta demokrácia
és másfajta jogok kellenének, mint a franciáknak vagy az angoloknak.

    A figyelmes hallgató bizonyára észre veszi, hogy e gondolat
mögött polémia húzódik meg. Vitába száll a Magyar Demokrata Fórum
vezetői által hirdetett, úgynevezett harmadik utas elképzelésekkel.

    Kis János beszédében leszögezte továbbá, hogy emberi jogaink nem
az állam kegyétől függenek. Visszautasította az MSZMP propagandáját,
miszerint a párt megújulásának köszönhetjük, hogy mostanában
szabadabban élhetünk jogainkkal. Mint Kis János mondotta, a
szólásszabadság, a gyülekezés és a szervezkedés jogát mi magunk
vívtuk ki magunknak tízéves kitartó küzdelemben. Ezzel kapcsolatban
Kis János kijelentette: a szabaddemokraták büszkék lehetnek rá, hogy
pártjuk alapítói között olyanok vannak, akik akkor emelték fel
szavukat az emberi jogokért, amikor ezzel sem a televízióba nem
lehetett bejutni, sem a parlamenti tárgyalóasztalhoz, hanem bizony
gumibotokkal, kirúgatással, rendőri zaklatással kellett szembenéznie
annak, aki fennen hangoztatta e jogokat.

    Ezt nem azért mondom - fűzte hozzá Kis János -, hogy ezzel
erkölcsi babérokat arassak a szabaddemokraták számára, hanem azért,
mert ez a tény ad garanciát rá, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége
tíz év múlva is azt fogja képviselni, amit ma képvisel. +++


1989. augusztus 27., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD