|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
SZDSZ-állásfoglalás a Munkásőrségről (1. rész) (OS)
|
1989. augusztus 27., vasárnap - A Szabad Demokraták Szövetsége kispesti szervezete az alábbi felhívással fordul az ország valamennyi független politikai szervezetéhez és pártjához. Látható, hogy az MSZMP a jogállamisághoz vezető és az Ellenzéki Kerekasztallal folyó tárgyalásokon a megállapodások megkötését elodázza, azt tudatosan akadályozza. Az MSZMP hatalmának ma is legfőbb biztosítéka, akaratának korlátlan és hűséges kiszolgálója a Munkásőrség. A munkásőrség helyzetéről az utóbbi időben két állásfoglalás is megjelent a Magyar Közlönyben, mely azt mutatja, hogy elvben foglalkoznak a párthadsereg jövőbeni szerepének eldöntésével. Az illetékesek ezen törekvését elősegítve szervezetünk a következő tiltakozással él, és az alábbi javaslatot teszi. 1. Az elmúlt hónapokban többszöri levélváltás során fejeztük ki felháborodásunkat és tiltakozásunkat a Munkásőrség országos parancsnokánál az év eleje óta épülő és az egész országra kiterjedő, gyorsriasztást célzó új hírközlő rendszer létesítése ellen, melynek a költsége több tíz millió forintot is meghaladhat. Nyilvánvaló, hogy az ilyen és ehhez hasonló felelőtlen beruházások juttatták és juttatják gazdaságunkat egyre közelebb a teljes összeomláshoz. 2. Egyetértve a Munkásőrség azon vezetőivel, akik nyilatkozataikban, szervezetük fontosságát, illetve szükségességét abban látják, hogy az országot esetleg sújtó természeti katasztrófák elhárításában fejtsék ki önkéntes tevékenységüket, javasoljuk, hogy jelen szervezetük egyidejű feloszlatásával alakuljanak át Országos Természeti Katasztrófaelhárító Szervezetté. Az átalakulás során - összes fegyvereiket adják át a hadsereg tulajdonába; - székházaikkal és teljes vagyonukkal számoljanak el, egy külön erre a célra alakult nemzeti bizottságnak; - az önkéntes átalakulást követően, tartozzanak olyan polgári vagy más testület irányítása alá, ahol az információ-továbbításhoz szükséges hírközlő rendszer már kiépült (így nincs szükség párhuzamosan működő rendszerek kiépítésére), mint például mentők-rendőrség-hadsereg. (folyt.köv.)
1989. augusztus 27., vasárnap 16:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|