|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Háromoldalú középszintű politikai tárgyalások (2. rész)
|
Pozsgay Imre válaszában leszögezte: a kormány megpróbálja kieszközölni, hogy bocsássák szabadon a két magyar fiatalt, de ez elsősorban nem a Minisztertanácson múlik. Orbán Viktor másrészt arról tájékoztatta az államminisztert, hogy Tirts Tamás, aki az EKA egyik szakértői csoportjában részt vesz a háromoldalú tárgyalásokon, katonai behívót kapott. Elmondta: Tirts vonulása esetén nem tudna részt venni a további munkában, másrészt ez a Fideszt is hátrányosan érintené, mert őt bízták meg a szervezet választási kampányának irányításával. Pozsgay Imre javasolta: az EKA kérje Tirts Tamás mentesítését. Hozzávetőlegesen öt órán át folyt a vita a választással és a választójoggal összefüggő kérdésekről. Eredményként könyvelhető el, hogy több pontban megállapodás született. A legfontosabb: többszöri kompromisszumkereséssel a felek megegyeztek abban, hogy a következő országgyűlési választásokon kétfordulós, vegyes (egyéni választókerületi és listás) formát alkalmaznak majd. A 350 képviselőből 150-et egyéni választókerületben, 150-et megyei (fővárosi) listán választanak majd meg, a további 50 hely sorsa pedig a töredékszavazatok (egyéni és listás) összeszámlálása után dől majd el. Érdemes megjegyezni: a délutáni induláskor az MSZMP 80-20, az Ellenzéki Kerekasztal 50-50, a harmadik oldal kétharmad-egyharmad arányban javasolta meghatározni az egyéni választókerületi és a listás szisztéma alkalmazásának arányát. Megegyeztek abban is, hogy az első fordulóban az a jelölt tekinthető győztesnek, aki a voksok legalább 50 százalékát megszerzi. Ha az első fordulóban a szavazók 50 százaléka nem vesz részt, a választás érvénytelen, a második fordulóban 25 százalékos részvétel esetén hirdethetnek eredményt. Ugyancsak megegyeztek abban, hogy egy személy egy egyéni választókörzetben, két megyei (fővárosi) listán, valamint az országos listán indulhat. Ugyancsak megállapodtak abban, hogy a jelöltek ajánlása ajánlószelvényen történjék. Konszenzussal egyetértettek végül azzal is, hogy az ajánlószelvények gyűjtése tilos munkaidőben a munkahelyeken, az egészségügyi intézményekben és a tömegközlekedési eszközökön. Nem tiltják viszont, hogy ilyen céllal az állampolgárt lakásán keressék fel. Elfogadták azt is, hogy a választások során felmerülő vitás kérdésekben a Legfelsőbb Bíróság illetékes a döntéshozatalra. Az EKA erre a célra külön választási bíróság felállítását javasolta, de a vitában kompromisszumkészségét tanúsítva ettől elállt. (folyt. köv.)
1989. augusztus 25., péntek 21:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|