|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Derű és ború a határon
|
München, 1989. augusztus 25. (SZER, Forgószínpad) - Az NSZK lakossága szurkol a keletnémet menekülteknek: kinek, hogyan és mikor sikerül átjutnia Nyugatra. Az ugródeszka Magyarország, és ennek köszönhető, hogy hazánk nap-nap után a figyelem középpontjába került. A legutóbbi események tükrében félő, hogy a külföld felemás képet fest magának Magyarországról. Kohl kancellár kifejezi köszönetét, a bonni külügyminisztérium államtitkára dicshimnuszokat zeng budapesti tárgyalópartnereiről. Az osztrák határőrök tágranyílt szemekkel figyelik, miként szivárog át az egykori vasfüggönyön csoportosan vagy magányos farkasként az NDK-ból érkező turistahad. A Nemzetközi Vöröskereszt Budapest közreműködésével folyosót nyit a nyugatnémet követség megszállói előtt. A bécsi követségben és (...) a menekültek első gyülekező és fogadó helyén örömkönnyek hullanak, amelyek egyben a hála könnyei a segítőkész, vagy legalább a tapintatosan elnéző magyarok iránt. És azoknak sem kell kétségbeesniük, akik hátramaradtak, Zugliget még mindig a Jóreménység-fok. Bonni jelentések szerint a magyar hatóságok megígérték, senkit sem toloncolnak vissza, igyekeznek emberségesen megoldani mindenkinek a sorsát. A határon pedig ezután sem adják ki a tűzparancsot. A derűs légkört azonban fájdalmas sikolyként töri meg a hír, a magyar határőrök korántsem kesztyűs kézzel, hanem gumibottal, puskatussal bánnak a menekülőkkel: "Úgy vadásztak ránk, mint a nyulakra, ütöttek, vertek a gumibottal. Amit műveltek, az a Gestapóra emlékeztetett" - idézi a DPA nyugatnémet hírügynökség a kárvallottakat, akiket szökési kísérlet közben leptek meg a katonák. (folyt.)
1989. augusztus 25., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|