|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Nyílt levél Csehszlovákia és Magyarország polgáraihoz, valamint a világ közvéleményéhez (OS)
|
1989. augusztus 25., péntek - Huszonegy évvel ezelőtt, 1968. augusztus 21-én a Varsói Szerződés öt tagállamának - köztük Magyarországnak - a csapatai eltiporták a csehszlovák reformmozgalmat. Kilenc évvel később a Charta 77 mozgalom ismét kinyilvánította elkötelezettségét a szabadság és a demokrácia értékei mellett. Ez a példa adott erőt a magyar demokratáknak: 1977-ben 34, 79-ben több száz magyar értelmiségi aláírásával tiltakozott a Charta 77 vezetőinek bebörtönzése ellen. Ez az esemény fontos lépés volt a magyar ellenzék megszerveződésében, mely elévülhetetlen érdemeket szerzett a mai magyarországi változások elindításában. Azóta az államszocialista világrend erőteljesen megbomlott Lengyelországban, Magyarországon, és magában a Szovjetunióban is, és történelmi anakronizmusnak tartjuk, hogy az 1968-as bevonulás 21. évfordulóján 1989. augusztus 21-én, Prágában lezajlott tüntetést a csehszlovák rendőrség durván szétverte, több száz csehszlovák, lengyel, olasz és magyar demokratát - köztük Fidesz aktivistákat - a rendőrség bántalmazott, őrizetbe vett és ellenük eljárást szándékozik indítani. Tiltakozunk az emberi jogok, a véleménynyilvánítás és gyülekezés szabadságának megsértése ellen, követeljük a letartóztatottak azonnali szabadon bocsátását. Szabadságot és demokráciát Csehszlovákiának Budapest, 1989. augusztus 22. Balassa Péter, Bauer Tamás, Bojtár Endre, Bruszt László, Csoóri Sándor, Demény Pál, Demszky Gábor, Ember Mária, Endreffy Zoltán, Eörsi István, Erdélyi Ágnes, Esterházy Péter, Fehér Márta, Göncz Árpád, Gyenes Judit (Maléter Pál özvegye), Halda Alíz, Hankiss Ágnes, Haraszti Miklós, Havas Gábor, Hegedűs B. András, Hodosán Róza, Jeles András, Jeney Zoltán, Kis János, Kis Pintér Imre, Kocsis Zoltán, Kodolányi Gyula, Konrád György, Kornis Mihály, Kozák Gyula, Kőszeg Ferenc, Krassó György, Kulin Ferenc, Litván György, Ludassy Mária, Makk Károly, Magyar Bálint, Mécs Imre, Mészöly Miklós, Perczel Anna, Pető Iván, Petri György, Pik Katalin, Radnóti Sándor, Roszik Gábor, Sándor Pál, Sós Vilmos, Szabó Miklós, Szalai Pál, Szelényi Iván, Szilágyi Ákos, Tamás Gáspár Miklós, Tardos Márton, Vajda Mihály, Vásárhelyi Miklós, Vezér Erzsébet, Vitányi Iván, Vitézy László. A listához csatlakozni lehet a csehszlovák követség előtt. (OS)
1989. augusztus 25., péntek 12:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|