|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
NDK-menekültek hazánkban 3.
|
München, 1989. augusztus 20. (SZER, Zene, szó) - A Süddeutsche Zeitung című nyugatnémet napilap értesülései szerint jelenleg mintegy 200 ezer keletnémet állampolgár tartózkodik hazánkban. Kérdés: mennyi tér majd vissza belőlük Erich Honecker munkásparadicsomába? A jelek mindenesetre arra mutatnak, hogy jelentős részük inkább az igazolatlan hiányzást választja, hiszen a bécsi NSZK-követségen naponként százával jelentkeznek beutazó vízumért azok az NDK-s polgárok, akik előző éjszaka - kijátszva a magyar határőrséget - a zöldhatáron keresztül távoztak Magyarországról. Nem mindenki vállalja ezt a kockázatot: vannak, akik inkább a budapesti, vagy balatonvidéki illegalitást választják. Ők azok, akik tudják, illetve remélik, hogy a tények szerint októberben Magyarországon ratifikálni fogják a már aláírt genfi konvenciót, és ennek szellemében őket is megilletné a menedékjog. Számukat többezerre becsülik, javarészt fiatalok. Kelet-Németország jövője fogot vándorbotot, hogy kedvezőbb körülményeket keressen magának. Stefan Heym, a neves keletnémet író nem kevesebbet mondott, mint azt, hogy ha ez az elvándorlási folyamat tartós lesz, a következő években veszélybe kerülhet az NDK puszta léte is - vagyis nem lesz többé, aki munkájával, tehetségével, szorgalmával fenntartsa az országot. Vajon nem ez történt-e Magyarországgal is? - vagy, ha nem is ugyanez, valami hasonló. A fiatal tehetségeket nemcsak a bürokrácia kötötte gúzsba, nemcsak az érvényben lévő - úgynevezett - termelési viszonyok akadályozták meg elképzeléseik megvalósítását. A társadalom berendezkedése, a kialakult sógor-koma kapcsolatok, a korrupció, a helyi kiskirályságok mind-mind arról győzték meg a pályakezdő, vállalkozó kedvű fiatalt, hogy ebben az országban nem érdemes dolgozni, ebben az országban előrébb valók a pártkapcsolatok, mint a rátermettség, a tudás, a szorgalom. (folyt.)
1989. augusztus 20., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|