Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

A szocialista rendőrség munkájáról

München, 1989. augusztus 9. (SZER, Kommentár nélkül) - A
következő dokumentumot a Beszélő közölte 27. számában.

    Címe: A szocialista rendőrség. Rövidített változatát olvassuk
fel.

    A mottó: Éneklő rendőrök szívében, vadvirágokért éneklő rendőrök
szívében.

    És most a szöveg:

    A szocializmus - és különösen az úgynevezett létező szocializmus
definíciója körül napjainkban teljes a tanácstalanság. Már a
kommunista főideológusok sem tudták megmondani: mit is jelent
valójában ez a szó. De találó a vicc: a "szocialista" - fosztóképző.
A "szocialista demokrácia" a demokrácia hiányát, a "szocialista
törvényesség" a törvényesség hiányát jelenti.

    A szociaista rendőrség azonban távolról sem jelenti a rendőrség
hiányát. Ellenkezőleg: a szocialista rendőrség a hatalmat gyakorlók
legfőbb támasza, ezért tagjai: a szocialista rendőrök
megkülönböztetett védelmet élveznek. Személyük a tömegkommunikációban
a közelmúltig nem volt támadható - ma is csak módjával az.

    A szocialista rendőrre külön szabályok vonatkoznak. Esetleges
felelősségrevonása ma is belügy. Külön ügyészséggel, külön bírósággal
- a nyilvánosság kizárásával.

    A szocialista rendőr felelősségrevonását csak egy másik
szocialista rendőr kezdeményezheti. Ennek hiányában még a szocialista
ügyészség sem folytathat le vele szemben eljárást.

    A szocialista rendőr nagyon érzékeny lelkületű. Elég csak egy
megjegyzés, esetleg egy grimasz, olykor egy pillantás - és máris
csattan a pofon, kattan a bilincs.

    A szocialista rendőr gyűlöli az öntudatos állampolgárt, akinek
jogai vannak, és a rendőri intézkedés jogszerűségét kétségbe meri
vonni. Vele szemben mindig rendkívül durván lép fel, nem válogatva az
eszközökben. (folyt.)


1989. augusztus 9., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A rendőrség munkája - 1. folyt.

A szocialista rendőr nem áll társadalmi és valóságos törvényi
kontroll alatt. Csoda-e, ha a szocialista rendőrnek übermensch-tudata
van?

    - Az alábbi eseteket a Független Jogvédő Szolgálat kartotékaiból
válogattuk össze - bizonyítandó, hogy az újabban a sajtóban is
emlegetett rendőri túlkapások nem egy-egy agresszív személyiségű
rendőr fegyelmezetlenségének következtében jönnek létre, hanem az
egész testület megszokott viselkedésének felszínre került tünetei.

    Valamennyi eset a közelmúltban történt, 1988 ősze és 1989
áprilisa között. Az első eset politikai vonatkozású:

    1986. (sic
) október 23-ikán a kokárdát viselő B. Lajos
negyedikes gimnazistát a népligeti Metro-aluljáró irodájában addig
verték a rendőrök, amíg feldagadt szájjal ki nem nyögte, hogy
1956-ban ellenforradalom volt.

    Aztán egy példa az állampolgári öntudat megtorlására:

    Szűcs János az Etele presszóban megkérte a két igazoltató
rendőrt, hogy ha nem hivatalosan akarnak vele társalogni a kabátja
hajtókáján lévő koronás címerről, vegyék ki a kezüket a zsebükből.
Válaszképpen a rendőrök Szűcs János megbilincselték, beszállították a
rendőrségi fogdába, ott megrugdosták, leköpdösték és az arcába sprayt
fújtak - úgy hogy az egyik szemére 12 órára elveszítette a látását.

    A dokumentum összeállítója: Ujvárosi Viktor aztán példákat hoz
arra, hogy miként járnak el a rendőrök bántalmazás megszokásból
címen.

    Őry Tibor karácsony és újév között az egyik Somogy megyei faluban
meglátogatta barátját. Olyan jól érezte magát, hogy a falusi postáról
betelefonált a budapesti munkahelyére és további szabadságot kért.
Jókedvében a két fiatalember a műszerre mutatva meegkérdezte a postai
alkalmazottól, hogy az-e a riasztócsengő? (folyt.)


1989. augusztus 9., szerda


Vissza »


- A rendőrség munkája - 2. folyt.

Este két rendőr ugrasztotta ki őket az ágyból, és a szomszédos
takarékpénztár irodájában megkezdték a kihallgatásukat. Egy magát
századosnak mondó nyomozó mindenekelőtt megverte Őry Tibort.

    A kihallgatás során kiderült, hogy a szomszédos faluban három
hete elkövetett postarablás tetteseit keresik. A kihallgatásról nem
készült jegyzőkönyv, Őryt azonban bocsánatkérésre kényszerítették,
mert viselkedésével félreértésre adott okot.

    Rendőrségi magatartás útlevélügyben:

    A korábbinál liberálisabb jelenlegi útlevél-jogszabályok még
mindig tág teret adnak a rendőri önkényeskedésnek. Az útlevélkérelmet
változatlanul a régi formanyomtatványon utasítják el - törvénysértő
módon, indoklás nélkül. A hatályos törvényerejű rendelet értelmében
megtagadható az útlevél attól, aki magyar állampolgár jogellenes
külföldön maradását, illetve külföldre utazását elősegítette.

    Egy kétgyermekes asszonynak - Vassné Grósz Gabriellának - ezzel
az indoklással nem adnak útlevelet. Ezért nem tudja meglátogatni a
négyéves gyerekét, aki a két és fél éve az időközben elvált férjével
Svédországban maradt. Még azt sem hajlandók a szocialista rendőrségen
elárulni: mivel és hogyan segítette elő a Svédországból a másik
gyermekkel hazatérő fiatalasszony férjének és gyerekének a külföldön
maradását. A rendőrség érvelése: ha az egyik gyereket hazahozta,
biztos haza tudta volna hozni a másikat is.

    Ennyi rendőrtisztviselői okoskodás elég ahhoz, hogy valakit
megfosszanak az utazás állampolgári jogától.

    Sok a panasz a hivatalosan nem létező levélcenzúrára.
Rendszeresen előfordult, hogy a független szervezetek rendezvényeire
a meghívók nagy részét a címzettek csak az esemény után kapták meg.
Egy avantgarde fotós meghívójára a címzettek helyett csak a rendőrség
érkezett meg - noha nekik nem is küldött meghívót. (folyt.)


1989. augusztus 9., szerda


Vissza »


- A rendőrség munkája - 3. folyt.

Az is előfordult, hogy a szombat délelőtti rendezvényre szombat
délután kézbesítették a sima levelet - pedig köztudott, hogy
szombaton a posta egyszerű levelet nem kézbesít. Többen úgy tudják,
hogy a Keleti Pályaudvar melletti postahivatalban "minőségellenőrzés"
fedőnéven működik a levélcenzúra-hivatal - 80 fős belügyi
apparátussal.

    Egy konkrét ügyben tett feljentést az ügyészség "bűncselekmény
alapos gyanújának hiányában" utasított el.

    Eddig csak a szocialista rendőr látható és dokumentálható
jogsértő ténykedéséről esett szó. Van azonban kevésbé látható és
nehezebben dokumentálható működése: a szocialista állambiztonsági
rendőrségé, amely az öntudatos állampolgárban látja a rendszer
legfőbb ellenségét. És ebben talán nem is téved nagyot.

    Az állambiztonság is adatokat gyűjt, hamis idézéseket küld, a
kiválasztott állampolgárt megpróbálja a környezetétől elszigetelni,
barátait, ismerőseit a vele való kapcsolat fenntartásától
eltanácsolja, fenyegeti, megfélemlíti őket, magánlevelet olvas és
tart vissza, telefonokat hallgat le, lakhelyet, munkahelyet jelöl ki,
és a többi.

    Mindennek milyen jogi alapja van? Semmilyen.

    A dokumentációt, amelyből részleteket olvastunk fel és amely
teljes terjedelmében a Beszélő 27. számában jelent meg, Ujvárosi
Tibor állította össze. +++


1989. augusztus 9., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD