|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A II/3. számú harmadik oldali szakértői albizottság állásfoglalása az átalakulási törvényről (1. rész) (OS)
|
1989. augusztus 4., péntek - A háromoldalú egyeztető tárgyalások II/3. számú harmadik oldali szakértői albizottságának egyhangú állásfoglalása szerint az átalakulási törvény a tulajdonviszonyok változásának irányát és sebességét alapvetően meghatározza, változatlan végrehajtás esetén olyan kész helyzet elé állítja a tulajdonreform elvi és elméleti kérdéseivel foglalkozó bizottságokat, hogy munkájuk rövid időn belül értelmetlenné válik. Az átalakulási törvény előkészítése ellentétben áll a jogalkotásról szóló törvényi elvekkel: a kormány valódi társadalmi vita lefolytatása nélkül terjesztett a parlament elé az állampolgárok legszélesebb rétegeit lényegesen érintő javaslatot. Beterjesztése továbbá ellentétes a sarkalatos törvények meghozatalának felfüggesztésére vonatkozó háromoldalú megállapodással. Tartalmát tekintve a törvény - technikai normáknak álcázva intézkedik a tulajdonosok rendszeréről, - tisztázatlan tulajdonosi érdekeltségű tulajdonosokat, vagyonkezelő társaságokat hoz létre, - az állami vállalatok kereszttulajdonlásának tág teret biztosít, ezzel határozottan diszpreferálja a különböző közösségi tulajdonformák (városi, községi, közalapítványi, önigazgatási stb.) kialakulását, - a már érvényben lévő vállalati, társasági törvény alapján lehetővé válik, hogy szűk közösségek az állami tulajdon tulajdonosává váljanak ellenérték vagy teljesítmény megkövetelése nélkül, - hiányzik a törvény működésének elvi és gyakorlati előfeltételét jelentő reális és stabil vagyonértékelési mód, valamint az állami vagyonalap szervezetének és működésének kidolgozása, - részben a vagyonértékelés megbízható szabályainak, részben pedig a reális értékeléshez fűződő tulajdonosi érdeknek a hiánya miatt közvetlen és súlyos veszély áll fenn az állami tulajdon belső és külföldi magántőke részére történő áron aluli kiárusításának, a veszélyt fokozza, hogy a törvény ezt a kiárusítást a nyilvánosság teljes kizárásával teszi lehetővé, - a törvényben rejlő igazságtalanságok miatt várható társadalmi felháborodás alkalmas arra, hogy robbanásig fokozza a tulajdonreformmal szükségszerűen együttjáró szociális feszültségeket, (folyt.köv.)
1989. augusztus 4., péntek 17:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|