Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Japán beruházások - Lengyelország/Magyarország (1.r.)

Tokió, 1989. augusztus 2. szerda (Reuter) - A japán cégek új szemszögből vizsgálják jelenleg beruházásaik lehetőségét Lengyelországban és Magyarországon, miután az ezen orrszágokban folyó reformok támogatására hívtak fel a nyugat-európai államok kormányai. Ám - írják tokiói elemzők - nem valószínű, hogy a két kelet-európai államot a japán vállalatok most egycsapásra beruházásokkal árasztják el.

Fontos lépésnek nevezik, hogy mindkét kelet-európai ország
felülvizsgálta a külföldi beruházások rendszerét, és az
gyakorlatilag kész a japán cégek vegyes vállalkozásaira. Ugyanakkor
megjegyzik: ez önmagában azonban még nem elég ahhoz, hogy a japán
vállalatok azonnal be akarjanak ruházni a két kelet-európai
államban.

    A Reuter jelentés emlékeztet azokra a közelmúltbeli
fejleményekre, amelyek a két országot érintették, nem utolsó sorban
a 24 fejlett ipari állam képviselőinek brüsszeli találkozójára, majd
megállapítja: Lengyelország és Magyarország tudatta, hogy a
reformokhoz nyugati technológiára és beruházásokra van szükségük. A
beruházások tekintetében a japán cégek jelenleg kedvezőbbnek
tekintik Magyarországot, annak ellenére, hogy piaca kisebb, mint
Lengyelországé. ,,Magyarországnak jelenleg enyhébbek a gondjai, és
hosszabb ideje kisérletezik a nyitott piaccal. Ám kérdés: mikorra
viszi ezt sikerre,, - vélekedett az egyik japán elektronikai cég
szakértője.

    Már öt japán-magyar vegyes vállalat jött létre, a Suzuki autók
magyarországi gyártásának ügye is még napirenden van. Ugyanakkor
ezideig egyetlen japán-lengyel vegyes vállatot sem hoztak létre -
jegyzi meg a reuter, bár - idéz egy japán illetékest - a Daihatsu
autógyár hajlandó újból tárgyalásokat kezdeni gépkocsiösszeszerelő
üzem exportjáról, amennyiben ezt Varsó kérné. Lengyelországnak 39
milliárd dolláros külföldi adóssága van és a tartós belpolitikai
válság lehűti a japánok lelkesedését a beruházásokat illetően -
jelentették ki japán vállatatok képviselői. (folyt.)


1989. augusztus 2., szerda 18:27


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD