|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Japán beruházások - Lengyelország/Magyarország (1.r.)
|
Tokió, 1989. augusztus 2. szerda (Reuter) - A japán cégek új szemszögből vizsgálják jelenleg beruházásaik lehetőségét Lengyelországban és Magyarországon, miután az ezen orrszágokban folyó reformok támogatására hívtak fel a nyugat-európai államok kormányai. Ám - írják tokiói elemzők - nem valószínű, hogy a két kelet-európai államot a japán vállalatok most egycsapásra beruházásokkal árasztják el.
Fontos lépésnek nevezik, hogy mindkét kelet-európai ország felülvizsgálta a külföldi beruházások rendszerét, és az gyakorlatilag kész a japán cégek vegyes vállalkozásaira. Ugyanakkor megjegyzik: ez önmagában azonban még nem elég ahhoz, hogy a japán vállalatok azonnal be akarjanak ruházni a két kelet-európai államban. A Reuter jelentés emlékeztet azokra a közelmúltbeli fejleményekre, amelyek a két országot érintették, nem utolsó sorban a 24 fejlett ipari állam képviselőinek brüsszeli találkozójára, majd megállapítja: Lengyelország és Magyarország tudatta, hogy a reformokhoz nyugati technológiára és beruházásokra van szükségük. A beruházások tekintetében a japán cégek jelenleg kedvezőbbnek tekintik Magyarországot, annak ellenére, hogy piaca kisebb, mint Lengyelországé. ,,Magyarországnak jelenleg enyhébbek a gondjai, és hosszabb ideje kisérletezik a nyitott piaccal. Ám kérdés: mikorra viszi ezt sikerre,, - vélekedett az egyik japán elektronikai cég szakértője. Már öt japán-magyar vegyes vállalat jött létre, a Suzuki autók magyarországi gyártásának ügye is még napirenden van. Ugyanakkor ezideig egyetlen japán-lengyel vegyes vállatot sem hoztak létre - jegyzi meg a reuter, bár - idéz egy japán illetékest - a Daihatsu autógyár hajlandó újból tárgyalásokat kezdeni gépkocsiösszeszerelő üzem exportjáról, amennyiben ezt Varsó kérné. Lengyelországnak 39 milliárd dolláros külföldi adóssága van és a tartós belpolitikai válság lehűti a japánok lelkesedését a beruházásokat illetően - jelentették ki japán vállatatok képviselői. (folyt.)
1989. augusztus 2., szerda 18:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|