|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Névtáblaper az V. kerületben
|
München, 1989. július 31. (SZER, Magyar Híradó) - Telefonon kértem tájékoztatást Krassó Györgytől, a Magyar Október Párt egyik alapító tagjától arról a szabálysértési eljárásról, amelyet az V. Kerületi Rendőrkapitányság folytatott a Münnich Ferenc utca nevének megváltoztatására irányuló akció kapcsán: Mintegy másfél óra hosszat, reggel fél 9-től 10-ig tartott az a szabálysértési tárgyalás, amelyet ez alkalommal igen békésen folytattak le az V. Kerületi Rendőrkapitányságon, amely évtizedek ótal hírhedt arról, hogy itt verték a fiatalokat és a demokratikus mozgalmak képviselőit. A sajtóban megjelent korábbi közlemények szerint szándékos rongálás és a gyülekezési törvény megsértése miatt indult az eljárás. Váratlanul kiderült azonban, hogy a rendőrség belátta, vádjai megalapozatlanok, mert a tudatos rongálásról most nem esett szó, sőt ki lett hangsúlyozva, hogy kizárólag azért folyik az eljárás, mert rendezvényünket - ennek tekintették az utca átnevezését - nem jelentettük be a rendőrségen, és így megsértettük a gyülekezési törvényt. A mi védekezésünk e tekintetben az volt, hogy Budapest régi utcaneveinek visszaállítása kulturális kérdés, ezért rendezvényünk kulturális rendezvény volt, márpedig a gyülekezési törvény szerint kulturális rendezvényeket nem kell bejelenteni. Ezt a tárgyaló rendőr őrnagy, Bodrogi József nem fogadta el. Rendkívül enyhe volt az ítélet is, figyelmeztetés büntetésben részesítettek, amely ellen mindketten fellebbeztünk, mivel úgy láttuk, hogy nem sértettük meg a gyülekezési törvényt. Azért mondom, hogy ketten, Bánlaki József meg én, tudniillik Rózsa Mihály, a harmadik elkövető nem jelent meg, és nem tudjuk, miért nem volt ott. Megjegyezném még, hogy a védekezéseinken kívül kértük a tárgyalásba bevonni tettestársként, felbujtóként dr. Pongor Sándor alezredest, aki több tanú előtt január 17-ikén kijelentette, hogy mi, mármint ők, a rendőrség, leszedjük a táblákat, maguk meg tegyék vissza holnap. (folyt.)
1989. július 31., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|