Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Ellenzéki dokumentumok

München, 1989. július 26. (SZER, Kommentár nélkül) - A
mikrofonnál Kasza László:

    - Számos időszerű dokumentumot teszünk közzé adásunkban.
Sorrendben az Egyházfórum Közéleti Bizottságának levelei az
egyházpolitikai titkárság felelesleges voltáról;

    - A "Néhány mondat" című csehszlovák ellenzéki dokumentum
először teljes terjedelemben magyarul;

    - Mivel indokolja a Magyar Október Párt, hogy nem a hivatalos út
betartásával próbálja elérni a Münnich Ferenc utca
visszakeresztelését;

    - A Jurta Színház nyilatkozata arról, hogy ünnepelhet-e ellenzék
és MSZMP közösen október 23-ikán;

    - Megalakult a Szabad Demokraták Szövetségének női tagozata;

    - Egy dokumentum, amelynek létezését 50 év után most ismerte el
szovjet vezető: a Lengyelországot és a Baltikumot egymás közt
felosztó Sztálin-Hitler paktum szövege;

    - A Beszélő utolsó számából: Az uram-bátyám szocializmustól a
haverok kapitalizmusáig;

    - Előszőr tehát az Egyházfórum Közéleti Bizottság szegedi
csoportjának levelei, az egyházpolitikai titkárság ügyében. Az első
levelet az Elnöki Tanács elnökéhez intézték.

    - "Tisztelt Elnök Úr


    Amikor a Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendelettel
megszüntette az Állami Egyházügyi Hivatalt, mi, hívők a különböző
egyházak, vallási közösségek tagjai - azt reméltük, hogy 40 év után
végre valóban megvalósul az állam és az egyház különválasztása, és
az egyház autonómiája. Csalódnunk kellett, mert az ÁEH - a
deklarációval ellentétben - nem jogutód nélkül szünt meg. Helyette a
Minisztertanács mellett megalakult az egyházpolitikai titkárság,
élén a miniszterhelyettesi rangba került Sarkadi Nagy Barnával.
(folyt.)


1989. július 26., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Ellenzéki dokumentumok - 1. folyt.

Ez az intézkedés - csakúgy, mint Miklós Imre kitüntetése - több
oknál fogva is megütközést kelt. Ahelyett, hogy a vallásszabadságról
szóló törvény elfogadásáig valamilyen ideiglenes államigazgatási
szervet állítottak volna fel, egy minisztertanácsi határozattal
egyszerűen kész tények elé próbálják állítani a törvényhozást.

    Ugyanis: honnan tudhatja a Minisztertanács, hogy az Országgyűlés -
a társadalmi vitát is figyelembe véve - miként fogja meghatározni az
állam és egyház kapcsolatának jogi kereteit? Ez az új intézmény eleve
kizárja azokat a javaslatokat - SZDSZ, MDF, Márton Áron Társaság -,
melyek az állam és az egyház következetes különválasztását képviselik.

    Ez az intézkedés azért is felháborító, mert a jogrendet, a
törvényhozás jogkörét ennyire semmibevevő eljárást más törvényhozási
tárgyaknál az utóbbi időben nem tapasztalni. A jelen politikai
légkörben az ilyen jellegű, már meghaladottnak hitt és ígért
intézkedések nem növelik a kormányzat iránti bizalmat.

    A fentiekre tekintettel kérjük az egyházpolitikai titkárság
haladéktalan megszüntetését, és azt, hogy a vallásszabadságról szóló
törvény elfogadásáig ne hozzanak létre semmilyen véglegesnek szánt
egyházügyi igazgatási szervet.

    Ezen levelünket nyílt levélnek szánjuk, és megküldjük minden
felekezet vezető testületének.

    Tisztelettel: Egyházfórum Közéleti Bizottsága.

    Szeged, 1989. június 30-ika. Levelezési cím: dr. Gömöri Katalin,
Szeged, Felső-Tisza-part 27."

    - A második levelet Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszterhez címezte
az Egyházfórum Közéleti Bizottság szegedi csoportja. (folyt.)


1989. július 26., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Ellenzéki dokumentumok - 2. folyt.

Az Egyházfórum Közéleti Bizottsága és az Újszegedi Hazafias Népkör
Szegeden fórumot rendezett a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló
törvény előkészületei kapcsán a vallásszabadságról. Ezen a jelenlévők
az alábbi követelésüknek adtak hangot, melyekről önt levelünkben
tájékoztatjuk:

    - Kérjük az Egyházpolitikai Titkárság haladéktalan megszüntetését,
mert annak egy minisztertanácsi határozattal való létrehozása sérti a
jogrendet, és semmibe veszi a törvényhozás jogkörét azáltal, hogy kész
tények elé állítja az Országgyűlést.

    Csatlakozunk az SZDSZ, MDF és a Márton Áron Társaság azon
álláspontjához, hogy a megalkotandó vallásszabadságról szóló törvény
következetesen valósítsa meg az állam és az egyház különválasztását.
Biztosítsa az egyházak, vallási közösségek belső autonómiáját -,
beleértve a minden egyházra kiterjedő főkegyúri jogról való lemondást.

    Aggályos továbbá az Országos Vallásügyi Tanács állami
kezdeményezésű felállítása is. Távlatilag elképzelhető ugyan, hogy a
társadalomban az egyházak hagyományos, kulturális súlya folytán
felmerül az igény az állam szerveivel való rendszeresített
konzultációra, de ezt csak akkor és úgy tudjuk elképzelni, ha az
egyházak a szabad társadalomban már megtalálták helyüket, a jogrend
garanciái, elvei, szellemisége meghonosodott. Addig azonban mindenféle
állami szerv, szervezet - a közhasznú tevékenységen túl - akadálya az
egyház identisása visszanyerésének, és annak, hogy valóságos
szabadságát élvezhesse. Az egyházak népének többsége ezt akkor is
kívánatosnak tartja, ha ez ellenkezne egyes, állami bizalom alapján
kinevezett vezetőinek érdekeivel. (folyt.)


1989. július 26., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Ellenzéki dokumentumok - 3. folyt.

Kérjük továbbá, hogy a lelkiismeret- és vallásszabadságról szóló
törvény megalakotásával várják meg az új alkotmányt. Egyrészt, mert a
vallásos emberek és az egyházak egyáltalán nem saját hibájukból, hanem
történelmi kényszerhelyzetükből fakadóan még nem készülhettek fel a
törvénytervezet vitájára, másrészt a jelenlegi összetételű parlamentet
nem találjuk alkalmasnak e sarkalatos törvény megalkotására.

    Szeged, 1989. június 30-ikán. Szívélyes üdvözlettel a fórum
résztvevőinek nevében: Egyházfórum Közéleti Bizottság, Szeged.

    Levélcím: dr. Dömöri Katalin, Szeged, Felső-Tisza-part 27".


     X X X


    - Új téma: mindeddig nem jelent meg magyarul teljes terjedelmében
az a Néhány mondat néven ismertté vált dokumentum, amely ma
Csehszlovákia egyik legfontosabb vitatémája.

    Július 20-ikáig már 9119 csehszlovák állampolgár írta alá az
ország vezetőihez intézett nyilatkozatot, amely hét pontban foglalja
össze azokat a követeléseket, amelyeket teljesíteni kell véleményük
szerint ahhoz, hogy a társadalom kilábaljon a zsákutcából.

    A hivatalos csehszlovák sajtóban csak támadások jelentek meg a
Néhány mondat ellen. A magyar lapok ismertették a vitát, de a pontos
szöveggel szintén adósak maradtak.

    Varga György műfordítónak köszönjük, hogy elsőnek közölhetjük a
teljes magyar fordítást.

    - "Az 1989-es év első hónapjai Csehszlovákiában újra és világosan
megmutatták, hogy a jelenlegi vezetés - még ha gyakran bűvöli is a
közvéleményt az átépítés és a demokratizálás szavakkal, - valójában
kétségbeesetten áll ellent mindennek, ami a demokráciát megteremtheti,
vagy csak távolról is emlékeztet arra. Minden olyan, alulról jövő
petíciót és kezdeményezést, amit nem ő maga szervezett, mint nyomást
gyakorló akciót visszautasít, az eltérő politikai nézeteket
antiszocialistának, ellenségesnek bélyegzi, a békés gyülekezéseket
feloszlatja, nem teszi lehetővé a közvélemény számára, hogy az új
törvények előkészítésébe beleszóljon. (folyt.)


1989. július 26., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Ellenzéki dokumentumok - 4. folyt.

Ám ez az utóbbi néhány hónap azt is megmutatta, hogy a civil
társadalom kezd felébredni letargiájából, s hogy egyre több embernek
van mersze nyilvánosan is kifejezésre jutatni a társadalmi változások
iránti igényét. A társadalmon belüli mozgás eképpen egyre élesebb
ellentétbe került a hatalom mozdulatlanságával, nő a társadalmi
feszültség, és egy nyílt válság veszélye fenyeget. Egy ilyen válságot
azonban egyikünk sem kíván.

    Éppen ezért felszólítjuk országunk vezetőit: értsék meg, hogy itt
az ideje a rendszer igazi és alapos megváltoztatásának, s hogy ezek a
változások csak akkor lehetségesek, csak akkor számíthatnak sikerre,
ha valóban szabad és demokratikus vita előzi meg őket.

    Így tehát bármely értelmes változás előfeltétele az új
alkotmánytól kezdve egészen a gazdasági reformig, a társadalmi légkör
alapvető megváltozása kell hogy legyen országunkban, ahová végre
vissza kellene térnie a szabadság, a bizalom, a tolerancia és a
pluralizmus szellemének. Mindehhez - nézetünk szerint -
elengedhetetlenek az alábbiak:

    1.) Az összes politikai fogoly azonnali szabadonbocsátása.

    2.) Szünjék meg a gyülekezés jogának korlátozása.

    3.) Szünjék meg a különböző független kezdeményzések
kriminalizálása és üldözése, s hogy ezeket végre a kormány is tekintse
azoknak, amik már a közvélemény szemében régóta: a társadalmi élet
természetes részeinek, a társadalmi élet sokfélesége legitim
kifejeződéseinek. Ugyanakkor el kell távolítani az akadályokat az
újabb társadalmi mozgalmak - beleértve a független szakszervezeteket,
szövetségeket és egyesületeket is - keletkezésének útjából.

    4.) A tömegtájékoztatási eszközöket és minden kulturális
tevékenységet meg kell szabadítani a politikai manipuláció összes
formájától, az előzetes és a rejtett utólagos cenzúrától, meg kell
nyitni azokat a szabad véleménycsere számára. Továbbá legalizálni kell
azokat a tájékoztatási eszközöket is, amelyek ezidő szerint a
hivatalos hatalmi struktúrától függetlenül működnek. (folyt.)


1989. július 26., szerda


Vissza »


- Ellenzéki dokumentumok - 5. folyt.

5.) Respektálják a hazánkban élő összes hívő minden jogos
követelését.

    6.) Minden olyan előkészületben lévő vagy már megvalósított
tervet, amely tartósan változtathatja meg országunk természeti
környezetét, s így előre meghatározhatja az eljövendő nemzedékek
életét, késedelem nélkül, komplett felülvizsgálat céljából a
szakemberek és a nyilvánosság elé kell tárni.

    7.) Nyílt vitát kell kezdeni nemcsak az ötvenes évekről, hanem a
prágai tavaszról is, a Varsói Szerződés öt tagállamának inváziójáról
és az azt követő normalizálásról. Szomorú, hogy egyes országokban,
melyeknek hadseregei részt vettek a csehszlovákiai folyamatokba való
beavatkozásban, tárgyszerű vita folyik erről a témáról, míg hazánkban
eddig mindig tabunak számít, azon egyszerű oknál fogva, hogy ne
kelljen a politikai és állami vezetésből visszavonulniuk azoknak, akik
felelősek a társadalmi élet minden területén az általános hanyatlásért
Csehszlovákiában.

    Mindenki, aki egyetért ezzel az állásfoglalással, aláírásával
támogathatja azt.

    Felszólítjuk a kormányt, hogy állásfoglalásunkkal kapcsolatban ne
úgy járjon el, ahogyan az eddig is szokása volt, ha kényelmetlen
vélemények hangzottak el nyilvánosan. Végzetes csapást mérne ezzel
ugyanis azokra a reményeinkre, amelyek bennünket vezérelnek -, azaz a
valódi társadalmi párbeszéd reményére, ami az egyetlen lehetséges kiút
abból a zsákutcából, amelyben ma Csehszlovákia van".

    - Kiegészítésül még annyit, hogy a felsorolt Néhány mondat című
kiadvány közel 10 ezer aláírójának legnagyobb része nem tartozik az
ellenzéki csoportokhoz. Közülük többen ismert művészek, tv-bemondók,
sőt rendőrök is.

     X X X

    - Mint többször jelentettük: a Münnich Ferenc nevét viselő Nádor
utcában este 6 órakor mindig ugyanaz ismétlődik már egész héten. A
Magyar Október Párt tagjai kiírják a hivatalos tábla alá, hogy Nádor
utca. A rendőrség a sötétedés után kivonul, átfesti a feliratot, és
letépi az akciót magyarázó plakátokat. (folyt.)


1989. július 26., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Ellenzéki dokumentumok - 6. folyt.

A sajótban olyan vélemények jelentek meg, hogy még azok is
helytelenítik a Magyar Október Párt módszerét, akik teljesen
egyetértenek egyébként a visszakeresztelés gondolatával. Ezek úgy
gondolják, hogy a hivatalos, törvényes utat kell választani, annál is
inkább, mert a városi tanács ígéretet tett a javaslat megvalósítására.

    Krassó György a Magyar Október Párt egyik vezetője mondta el, hogy
miért elfogadhatatlan számukra ez a megoldás. A hangszalagra mondott
nyilatkozatát leírtuk, és innen a stúdióból olvassuk fel.

    - Az ezekben az akciókban való nagyszámú lakossági részvétel - a
sajtóban közölt 30-40-es szám - valótlan volt. 100-150-en voltak
minden alkalommal. Teljesen egyöntetű helyeslés és taps, valamint a
hozzánk érkezett telefonhívások, levelek és táviratok azt bizonyítják,
hogy a lakosság mellettünk áll.

    De hadd mondjam el, hogy a szabályos kérelem, az azért nem egy
járható út, mert ennek sorsa bizonytalan. Az eljárás hosszú és
bürokratikus, a döntés évekig is elhúzódhat.

    Hadd mondjak csak néhány dolgot. A hatályos rendeletek szerint a
kerületi tanács VB igazgatási osztálya készíti elő a javaslatot.
Közelebbről meg nem határozott időpontban ezt a javaslatot a Fővárosi
Tanácshoz terjeszti fel, amely kikéri a következő szervek véleményét:
az MSZMP KB Párttörténeti Intézete, MTA Nyelvtudományi Intézete, MÉM,
OFDH, Földrajzi Névbizottság(?) , Fővárosi Levéltár, Budapesti
Történeti Múzeum, Fővárosi Műemlékfelügyelőség, Hazafias Népfront
Budapesti Bizottsága, Budapesti Postaigazgatóság, Kartográfiai
Vállalat.

    Mint hallható: ez egy felolvasás volt a jogszabályból. Na most, ha
minderre sor kerül, akkor utána általában évente kétszer terjeszti a
VB-ülés elé a javaslatot, nem biztos, hogy javasolja. Ez az eljárás
tényleg évekig tarthat. (folyt.)


1989. július 26., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Ellenzéki dokumentumok - 7. folyt.

Hadd tegyem hozzá, hogy Del Medico Imre, a Budapesti Városi
Városépítő Egyesület aktivistája, az Utcanév Bizottság vezetője még
idén március 17-ikén nyilatkozott a Reform című lapnak. Több utcát,
elfogadhatatlan, méltatlan személyekről elnevezett utcát sorolt fel,
és elmondotta, hogy már régóta küzdenek ezek megváltoztatásáért, de
hiába. Mondani sem kell, hogy azóta sem történt semmi az ügyben.

    Hadd tegyek még hozzá valamit. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala
elnökének 1/1987-es számú utasítása hetedik pontja szerint: 1989.
január 31-ike és 1990. június 30-ika között utcaneveket változtatni
csak rendkívül indokolt esetben lehet. Ezt népszámlálási és választási
nyilvántartásokkal indokolják - énszerintem más az indoka. Az út tehát
nem járható.

    A Magyar Október Párt nem a szavak, hanem a tettek pártja, bízik
benne, hogy a lakosság mellettünk fog állni. Még annyit mondanék, hogy
tettünk javaslatot a tanácshoz arra, hogy amennyiben a Fővárosi Tanács
kötelezi magát írásban arra, hogy egy meghatározott időn belül ebben
az ügyben dönt, a névváltoztatásban, ami összhangban lenne a sajtóban
és rádióban megjelent nyilatkozataival, akkor mi elállunk az akciótól,
mi is írásba adjuk, amíg, a döntés meg nem születik. Erre a
javaslatunkra azoban választ nem kaptunk. Azt is hozzátehetem, hogy
elkezdtük az aláírásgyűjtést.

    - Talán még annyit, hogy a Magyar Október Párt közölte a Fővárosi
Tanáccsal: amennyiben határozott ígéretet kapnak arra vonatkozóan,
hogy a kérdést napirendre tűzik, abbahagyják a naponta 18 órakor
kezdődő akciót. Választ - tudomásom szerint - eddig nem kaptak.

     X X X

    Kedves hallgatóink
Mióta az MSZMP budapesti tagozata javaslatot
tett közzé arra, hogy az ellenzékkel közösen ünnepeljék október
23-ikát, több nyilatkozat látott napvilágot az ügyben. A Jurta Színház
is közzétett most egyet. (folyt.)


1989. július 26., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Ellenzéki dokumentumok - 8. folyt.

- A Jurta Színház elítéli az MSZMP Budapesti Bizottságának azt a
kísérletét, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc legfényesebb
dátumát, október 23-ikát kisajátítsa, a gyilkosokat és az áldozatokat,
a szánt megbékélés szellemében összemossa.

    A szovjet csapatok segítségével hatalomra került MSZMP
hóhérkülönítményei százakat végeztek ki a megtorlás éveiben,
tízezreket et zártak börtönbe, százezrek kényszerültek hazájuk
elhagyására. Mindezek következményeként az ország súlyos válságba
került, megnyomorították a nemzetet, gyermekei sorsát kilátástalanná
tették.

    Az MSZMP jelenlegi vezetői a mai napig nem határolták el magukat
elődeik bűnös poltikájától. Épp ezért nincs erkölcsi hitelük és joguk
ahhoz, hogy a magyar nép legszentebb ünnepét kisajátítsák. A hóhér és
az áldozat között a kötél nem baráti kapocs.

    Budapest, 1989. július 21-ikén, Romhányi László elnök, Bogád Antal
ügyintéző".

     X X X

    Közel 50 esztendővel aláírása után ismerte el először egy szovjet
vezető annak a titkos paktumnak létét, amelyet Sztálin és Hitler
kötöttek, és amelyben felosztották egymás között 1939-ben
Lengyelországot és a baltikumot. A ZDF nevű nyugatnémet tévében július
23-ikán este a következőket mondta Valentyin Falin az SZKP külügyi
osztályának vezetője.

    - Jóllehet nem kritika nélkül szemlélem a forrást, egy titkos
kiegészítő jegyzőkönyv létéhez nem fér kétség. - Ennek a szövegét a
Szovjetunióban még nem tették közzé. Ime szó szerinti fordításban a
német jegyzőkönyv alapján a szigorúan titkosnak minősített szöveg.

    - "A Német Birodalom és a Szovjet Szocialista Köztársaságok
Szövetsége között megkötött meg nem támadási szerződés aláírása
alkalmából a két fél alulírott meghatolmazottjai szigorúan bizalmas
eszmecseréken megvitatták kelet-európai érdekövezeteik
meghatározásának kérdését. (folyt.)


1989. július 26., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Ellenzéki dokumentumok - 9. folyt.

Első pont: ha a balti államok - Finnország, Észtország, Lettország
és Litvánia - területi és politikai átalakítására kerül sor, Litvánia
északi határa jelenti a Németország és a Szovjetunió érdekövezete
közti határvonalat.

    Második pont: ha a lengyel állam területi és politikai
átalakítására kerül sor, a Németország és a Szovjetunió érdekövezete
közti határvonalat nagyjából a Narew, a Visztula, és a San folyó
vonala jelenti.

    Azt a kérdést, hogy a két fél érdekei szempontjából kívánatos-e
egy független lengyel állam léte, és hogy ennek az államnak a határait
hogyan jelöljék ki, véglegesen csakis a későbbi politikai fejlemények
során lehet eldönteni.

    A két kormány ezt a kérdést mindenképp a baráti egyetértés
jegyében oldja meg.

    Harmadik pont: Délkelet-Európával kapcsolatban a szovjet fél
hangsúlyozza érdekeit Beszarábiában. A német fél kinyilvánítja teljes
politikai érdektelenségét e területekkel kapcsolatban.

    Negyedik pont: e záradékot mindkét fél szigorú titoktartással
kezeli.

    Kelt: Moszkvában, 1939. augusztus 23-ikán. A Német Birodalmi
Kormány nevében von Ribbentrop, a Szovjetunió kormányának tejhatalmú
megbízásából Vjacseszlav Molotov".

    - Sztálin és Hitler tehát már a hadműveletek megkezdése előtt
felosztotta egymás között Lengyelországot és a balti államokat.

     X X X

    Műsorunk második felében felolvassuk Zuglói László: Az
uram-bátyám-szocializmusból a haverok kapitalizmusáig című írását.
Közölte a Beszélő 27-ik száma. (folyt.)


1989. július 26., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Ellenzéki dokumentumok - 10. folyt.

- "Magyarországon a reprivatizálás általában azt a folyamatot
jelöli, melynek során a korábban állami tulajdonú vállalatokat vagy
azok valamelyik tulajdonhányadát magánszemélyekre kivetve,
magánszemélyek csoportjainak eladják. A reprivatizálás története egész
egyszerűen...

    Úgyhogy, akinek pénze van az megveszi az vállalat áruba bocsátott
részvényeit, de előfordul az is, hogy a részvények egy részét ingyen
vagy kedvezményes feltételekkel a reprivatizálandó vállalatok
alkalmazottainak, munkásainak juttatják. Nyomatékosan alá kell húzni,
hogy bár a Magyarországon tervbe vett reprivatizálás során is van
lehetőség arra, hogy az állami vállalatok egy részét magánszemélyek
vásárolják meg, alapvetően mégsem ez a jellemző.

    Bár a reprivatizálásra vonatkozó törvény, konkrétan az átalakulási
törvény tervezete éppen csak elkészült 1989 tavaszára, már 1988
második felében, illetve 1989 első hónapjaiban sor került néhány, de
facto reprivatizálási intézkedésre. Néhány, korábban mesterségesen
egyesített nagyvállalatot sietve úgy alakítottak át
részvénytársasággá, hogy a korábbi vállalati központ vált a
gyáregységek részvényei tulajdonosává, a részvényérték pár százaléka
került csak külsők kezébe.

    Ez a lépés gyakorlatilag a korábbi vállalati központban létrejött
holdingot gyáregységekből létrehozott részvénytársaságok korlátlan
tulajdonosává tette. Úgy tűnik, hogy az 1988 során a nagyvállalatokból
létrehozott holdingok körüli botrányok - lásd: az Óbudai Hajógyár
Angyal Ádám által tervbe vett kiárusítása - elkerülése érdekében a
jövőben a részvénytársasági formába átalakuló állami vállalatok
részvényei nem a korábbi vállalati központokból létrehozott holdingok,
hanem állami vagyonkezelő központok tulajdonába fognak kerülni.
(folyt.)


1989. július 26., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Ellenzéki dokumentumok - 11. folyt.

Bármelyik esetben is vizsgáljuk meg alaposabban, tehát akár a
vállalati központok, akár a vagyonkezelő központok kezébe kerülnek az
állami vállalatok részvényei, mindenképpen egyértelműen arról van szó,
hogy mig korábban az állami- és pártbürokrácia kollektíven, saját
hivatali szervein és megbízottjain keresztül áttételesen és
közvetetten gyakorolta tulajdonosi jogait, most ugyanennek a
bürokráciának egyes csoportjai jóval konkrétabb tulajdonosi
jogosítványhoz jutnak.

    A nyilvánvaló erkölcsi ellenvetések mellett gazdasági kételyek is
felmerülnek a folyamatban lévő reprivatizálási politikával szemben.
Valóban olyan hatékony lesz a pártelit csoportjainak kezébe adott
vagyon működtetése? Valóban olyan nagy hatékonyság-növekedés várható
attól, ha ugyan ez a bürokrácia nem oligarchikus kollektivista, hanem
kapitalista módon működteti a termelő vagyont? Véleményem szerint
komoly közgazdasági érvek szólnak ez ellen is.

    Az állami vállalatoknak alapvetően a bürokratikus elitből kivált
csoportok, illetve személyek javára történő reprivatizálása
tulajdonképpen azt jelenti, hogy az uram-bátyám szocializmus átadja a
helyét a haverok, az azonos indítatású és szorosan összetartó párt- és
állami bürokrácia kapitalizmusának. És ha a vagyonkezelő központok
kezdetben csak kvázi tulajdonosi jogosítványait át is alakítják valódi
tulajdonosi jogokká, az új gazdasági elit önmagán belüli szoros
kapcsolatai, valamint a gazdaságirányítási bürokráciával való
összefonódásai következtében olyan rendszer, olyan alakul majd ki,
amely igencsak hasonlítani fog ahhoz a haveri kapitalizmushoz, amely
például a Fülöp-szigeteken jött létre Marcos idején, illetve amilyen
rendszerek más fejlődő országokban is létrejöttek. (folyt.)


1989. július 26., szerda


Vissza »


- Ellenzéki dokumentumok - 12. folyt.

Mi a haveri kapitalizmus meghatározó sajátossága? Alapvetően az,
hogy az állami gazdasági bürokrácia kedvezményeket és kiváltságokat ad
azoknak a tőkéseknek, akik hajlandók az uralmon lévő csoport
diktatúrájának támogatására, így szoros összefonódás alakul ki az
államigazgatási és gazdaságirányítási szervek, másrészt a magántőkés
szektor között. Ennek eredményeként a hatalmon lévő csoportok
támogató, a gazdaságirányítási rendszerben jó kapcsolatokkal
rendelkező tőkések számára a gazdasági verseny sokkal kevésbé kemény,
mint a kívülállók számára.

    Az állami- és pártbürokrácia egyes csoportjainak tulajdonosi
pozícióba segítse nemcsak morális kérdéseket vet fel, hanem igen nagy
valószínűséggel olyan haveri kapitalizmus kialakításához is vezet,
amelyben a tervhivatalban vagy nagybankoknál maradt bürokraták komoly
segítséget fognak nyújtani a tőkéssé vált exelvtársaiknak.

    Ha a mai és tegnapi bürokratikus elit kerül a gazdasági életben a
reprivatizálást követően is domináns pozícióba, lesz-e esélye más
politikai szervezeteknek arra, hogy akár demokratikus választások
során is tartósan sikereket érjenek el? Nyilván nem.

    A gazdasági elit politikai hatalmi pozíciókba kerülése azonban
nyilván nem úgy fog történni, hogy az összes exbürokrata újtőkés mind
az MSZMP-t, vagy pláne a Münnich Ferenc Társaságot fogja erősíteni.
Sokkal valószínűbb, hogy az új politikai szervezeteket fogják ezek az
emberek felhasználni. A szegény infrastruktúrát - székházakat,
nyomdákat - nélkülöző új pártok feltehetően örömmel fogják venni a
gazdasági elit haladóan gondolkdó - ezalatt természetesen mindenki azt
ért, amit akar - tagjainak a jelentkezését. (folyt.)


1989. július 26., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Ellenzéki dokumentumok - 13. folyt.

Lesz-e Angyal Ádám a Szabad Demokraták ügyvivője? - esetleg
Burgert Róbert az MDF prominens vezetőségi tagja? Miért ne? - és ekkor
már teljesen mindegy lesz, hogy az egymással vetélkedő új,
demokratikus pártok közül ki győz.

    Mindenképpen az a bürokrata elit marad majd a hatalomban, amely az
elmúlt 40 év során boldogította az országot". +++


1989. július 26., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD