Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Válasz a hallgatóknak

London, 1989. július 16. (BBC, Panoráma) - Vasárnapi Panorámánk
első műsorszámaként Siklós István válaszol a hallgatói levelekre és
telefonüzenetekre.

    - Köszönet a hallgatóknak leveleikért, telefonüzeneteikért.
Közvetlen vonalon Londonból a vasárnapi, reggeli hírekkel
kapcsolatban a párizsi csúcstalálkozóról kérdezi egy hallgató, hogy
tényleg jól hallotta, amit hallott?

    - Kérem, maguk bemondták a hírekben, hogy a hét legfejlettebb
ipari ország megállapodott abban, hogy a kommunista országok
reformjait támogatva, megfelelő, és számukra hasznos külföldi
segítséget nyújtanak. Azt is bemondták, hogy Lengyelországnak
azonnali élelmiszer-segélyszállítmányokat küldenek.

    Kérem, én ezt nem értem, hogy Lengyelországnak miért van
szüksége élelmiszerre, amikor itt, Londonban több helyen kínálják a
lengyel felvágottakat, hústermékeket. Ez az egyik kérdésem. Miért
nem szállítanak Romániába, Erdélybe inkább? És a lengyelek miért nem
tartják meg az élelmiszereket, amiket Nyugatra szállítanak?

    - A kérdésre nehéz válaszolni. Az bizonyos, hogy
Lengyelországban fennakadások vannak élelmiszerellátás terén, s
amint az Observer című vasárnapi lap is hírül adta: Lengyelországban
már azért sem volt lelkes, üdvözlő közönsége Bush elnök
lengyelországi látogatásakor, mert - mint a tudósító írja - hosszú
sorokban álltak az emberek az élelmiszerüzletek előtt.

    Lengyelországban a katonai hatalomátvétel után derült ki az
például, hogy a lengyel hússzállítmányokat az Ír Köztársaságban
dolgozták fel, s onnan szállították a készterméket a nyugat-európai
piacra. A valutáért folytatott kereskedelem útjai Kelet-Európából
meglehetősen kanyargósak. (folyt.)


1989. július 16., vasárnap


Vissza »


- Válasz a hallgatóknak - 1. folyt.

Az is bizonyos, hogy Romániában is élelmiszerhiány van, amint
arról a Times tudósítója július 15-ikén küldött Bukarestből
jelentést. A tudósító megjegyezte, hogy míg a Varsói Szerződés
bukaresti találkozója idején látni lehetett friss gyümölcsöt és
zöldségeket, a találkozó után mindez nyomtalanul eltűnt. Az egyik
román tisztviselő ezt a magyarázatot adta a tudósítónak:

    - Valóban hiányzik az élelmiszer az üzletekből, de azért, mert a
hűtőszekrényekben tárolják - így a román külkereskedelmi
miniszter-helyettes.

    A Times tudósítója megjegyezi: - Az egyetlen hely, ahol valóban
volt valami a hűtőszekrényben, az egyik nyugati szálloda valutaüzlete
volt, ahol már 2 font 25 pennyért egy fél kiló borjúhúst is lehetett
kapni.

    De visszatérve hallgatónkhoz, aki közvetlen telefonvonalon tette
fel a második kérdését, éspedig:

    - Arról is hírt adtak, hogy Gorbacsov gazdasági és pénzügyi
együttműködést ajánlott fel a Szovjetunió részéről a párizsi
csúcstalálkozón résztvevőknek. Mit jelent ez? Elment a józan esze,
hiszen a Szovjetunióban is élelmiszerhiány van, és minden területen
bajok és fennakadások.

    - A BBC gazdasági tudósítója, James Morgan Párizsból küldött
jelentésében megállapította: a megfigyelőknek a Gorbacsov-levélre
különböző a véleményük. Vannak, akik szerint a szovjet vezető majd
hogy nem tagságot kér ezzel a hét vezető nyugati gazdasági hatalom
körébe, mások szerint pedig, a Gorbacsov-levél a hidegháborút követő
megadást jelenti.

    A Sunday Times kiemelt helyen foglalkozik a Gorbacsov-levélel, s
megjegyzi: - Első ízben fordul elő, hogy ilyen levelet címeztek a
hét nyugati hatalomnak. A Fehér Ház szóvivője szerint a kormányzat
első reakciója konstruktívnak tekinti a levelet, így támogatja az
elgondolást. (folyt.)


1989. július 16., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Válasz a hallgatóknak - 2. folyt.

- Az Amerika Hangja rádió körülbelül 2 hónappal ezelőtt új
programot kezdett. Mit kérdezne ön a Magyarországra lágotató
elnöktől? Azonnal válaszoltam. Miért hisznek Moszkvának? Mindent
megígérnek, minden nemzetközi egyezményt aláírnak, és ezzel
egyidőben fokozzák uralmukat és a kizsákmányolást.

    Nagy jó érzés volt, hogy az elnök Magyarországon járt éppen a
rab nemzetek hetében, de sajnálatos módon erről a körülményről nem
történt említés sem itt, sem Lengyelországban.

    - Most pedig egy Budapestről érkezett levelet idézünk:

    - Szeretettel köszöntöm a magyar osztály minden munkatársát.
Naptárt nézve holnap, július 3-ikán lesz egy éve, hogy megkaptam
válaszukat üzenet formájában. Szégyellem magam, hogy pont egy évre
köszönöm meg, de mentségemre legyen mondva: időhiányban szenvedek.

    Törzshallgató jeligém volt, most is ezzel jelentkezem.
Máskülönben nyugodtan közölhetik a nevem.

    Egy szívességre kérném Önöket. Krassó úrnak több mint egy
hónapja írtam londoni címére, és mind a mai napig nem kaptam semmi
választ. Ugyancsak írtam Tamás Gáspár Miklósnak is ajánlott formában
budapesti címére.

    - Hallgatónk nehezményezi, hogy az adásainkban szereplő Krassó
György és Tamás Gáspár Miklós nem tartotta érdemesnek a választ.
Csakhogy Krassó György Budapesten tartózkodik, ahol a közelmúltban
mint alapító tag szervezi a Magyar Október Pártot. Tamás Gáspár
Miklós pedig jelen pillanatban még mindig Londoban tartózkodik.

    Hallgatónknak levelében van még egy másik kérése is, mint írja:
kissé ingerült vagyok.

    - Annak a Belgiumban élő alaknak üzenném, akire Önök többször
visszatértek válaszadás formájában, én azt vettem ki, hogy az illető
egyén rosszindulatú, úgynevezett arisztrokrata típus. Biztos
emlékeznek rá, bírálta önöket a helyes kiejtés, satöbbi miatt.
(folyt.)


1989. július 16., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Válasz a hallgatóknak - 3. folyt.

Ez annyira felbosszantott, mert mint előző levelemben közöltem,
1943-tól, 12 éves koromtól hallgatom Önöket, és a mai napig is az
egyszerű földművestől, a földmérnökig, aki hallgatja a külföldi adók
magyar nyelvű adásait, pontosan a BBC-t találják a legjobb adónak.

    Azt üzenem az illetőnek: tartsa távol magát a szőrszálhasogató
megjegyzéseitől, ha nem tetszik az Önök minőségi munkája, akkor
próbáljon más adóállomást fogni.

    - Nem kell rossznéven venni a hallgatóknak, ha adásainkkal
kapcsolatban elhangzik a bírálat is, hiszen kérjük is a hallgatókat,
hogy írják meg véleményüket, esetleges kifogásaikat.

    De vissza a budapesti levélhez:

    - Az 50. évfordulóra gondolva, hogy mit szeretnének a hallgatók
hallani, kérésem a következő lenne: arra gondoltam, hogy a legelső
adás leközlése lehetséges lenne. Gondolom, a hangarhívumban
fellelhető. A fél évszázados jubileum alkalmával bővített vagy külön
beiktatott adás lesz, kíváncsian várjuk, az egész család.

    Bánatosan hallottuk, hogy az idei Őszi Nemzetközi Vásárra nem
biztos, hogy eljönnek. Mi az indok? Szívességüket, segítségüket
előre is köszönöm. A kedves válaszokat figyelve, szívélyes, baráti
üdvözlettel.

    - Ami a félévszázados fordulót illeti kértük és most is kérjük
hallgatóinkat, hogy írják meg vagy telefonüzenet formájában mondják
el a BBC magyar adásaival kapcsolatos érdekesebb emlékeiket,
tanulságos élményeiket, hogy ezekből állíthassunk össze műsort az
évforduló alkalmából. Máris érkezett néhány ilyen levél, úgyhogy
várjuk a továbbiakat a BBC magyar adásainak fél évszázados műsoraira
emlékezve.

    Hallgatónk javaslatának azonban nem valószínű, hogy eleget
tudunk tenni, ugyanis 1939. szeptember 5-ikén aligha gondolt
rövidítésre a BBC vezetősége, de ennek utánanézünk. (folyt.)


1989. július 16., vasárnap


Vissza »


- Válasz a hallgatóknak - 4. folyt.

Ami pedig az Őszi Nemzetközi Vásáron való részvételt illeti,
ebben az évben a BBC-nek több osztálya is ünnepli a fél évszázados
fordulót, s a magyar osztály kiállítása nem fért bele a
költségvetésbe.

    Most pedig egy Belgiumból érkezett levelet idézünk:

    - Mint a magyar osztály egyik rendszeres hallgatója nap mint nap
figyelemmel kísérem adásaikat. Az elmúlt hetek hazai gyors, nagy
változásai szerintem szükségessé teszik adásuk összeállításának
megváltoztatását.

    Az én véleményem szerint ma a hazai rádiók mindenről és a
valóságnak megfelelően tájékoztatnak. Mivel ők, és a Szabad Európa
Rádió is előnyösebb helyzetben vannak, adásuk időtartamát illetőleg
a hallgatók többsége már az Önök adásáig mindenről értesül.

    - Ez természetesen nincsen mindig így, már csak azért sem, mert
a BBC-nek külön hírforrásai vannak, tudósítói hálózata, budapesti
tudósítója révén. De más forrásokból is előfordul, hogy itt,
Londonban szerzünk tudomást egy-egy eseményről.

    De halljuk tovább hallgatónk levelét:

    - Szerintem átmenetileg a hírek utáni műsorokat át kellene
változtatni. Arra gondolok, hogy a kitűnő szerkesztőgárdájuk közül
például Radnóti Zoltán foglalkozhatna a lehetséges gazdasági
problémákkal Magyarországon - azért írom, hogy lehetséges, mert ma
otthon mindenről sok szó esik, csak a realitás hiányzik. Jotisky
László pedig az ő meggondolt fogalmazásával foglalkozhatna azokkal a
megvalósítható politikai gondolatokkal, amelyek reálisak. Sajnos
otthon nagyon elrugaszkodtak a kívánságok. Például Magyarország
függetlensége, illetve semlegessége vagy kilépése a Varsói
Szerződésből. Pallai Péter pedig rendszeresen elemezhetné a sok,
létrejött párt tevékenységének realitását, összehasonlítva a magyar
tömegek jelenlegi érdektelenségével. (folyt.)


1989. július 16., vasárnap


Vissza »


- Válasz a hallgatóknak - 5. folyt.

A hölgyek közül szintén nagyon tehetségesnek, megfontoltnak és
nyugodnak tartom Veres Györgyit. Ő is és mások is írhatnának a hazai
lehetséges és aktuális dolgokról.

    - Ezután hallgatónk azt írja, hogy a rádióadókban és más
hírforrásokban elhangzó anyag nagyon szép, de az igazság kimondása
mellett nem alkalmas arra, hogy az ország megbékélését elősegítse.

    Ezután hallgatónk még azt írja levelében:

    - Számomra nem kívánatos, hogy egy-egy csúcstalálkozó
megbeszéléseit hosszasan megpróbálják méltatni vagy magyarázni. Hogy
ott miről folyt a beszélgetést, azt úgy sem hozzák pontosan a
tudósítók tudomására, ezért elég, ha két-három mondattal elintézik
az ügyet.

    - A csúcstalálkozókon sorsdöntő kérdésekről kerül szó, s ezekről
nem lehet nem beszélni. S, hogy mi derül ki, ön szerint majdnem
minden, különösen ha nyugati országok értekezleteiről van szó.

    De a Belgiumból érkezett levél a következőkkel zárul:

    - Függetlenül a leírtaktól én most is szívesen és rendszeresen
hallgatom az adásaikat. Az egyetlen, ami engem érdekel az, hogy a
BBC magyar osztályának a műsora és hírszolgálata továbbra is őszinte
és tárgyilagos legyen, mint az elmúlt években mindig.

    - Elnézését kérjük hallgatónknak: csak most tűnt fel, hogy
levelének egy teljes oldalát kihagytuk. Erre a legközelebbi
alkalommal vissztérünk.

    De kérjük hallgatóinkat, hogy továbbra keressenek fel
leveleikkel, telefonüzeneteikkel, írják meg véleményüket,
észrevételeiket, akár kedvező, akár kedvezőtlen. +++


1989. július 16., vasárnap


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD