Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

A Magyar Október Párt

London, 1989. július 10. (BBC, Panoráma) - Tegnap délután 2 és 7
óra között tartotta alakuló ülését a Magyar Október Párt. Az ülést a
budapesti Jurta Színházban tartották. A párt egyik alapítója Krassó
György, akinek tudósításait rendszeres hallgatóink sokat hallhatták.
Telefonon hívtam fel. Az első kérdés:

    - A Magyar Október Párt milyen programmal kíván a választók elé
állni?

    - A Magyar Október Pártnak tegnapig csak programtervezete volt,
hiszen mi nem akarjuk - alapító tagok 28-an voltunk -, nem akartuk
megszabni a tagjainak, hogy mi legyen a program, de végül apró
változtatással jóváhagyta a tegnapi közgyűlés ezt a
programtervezetet, úgyhogy ez most már a párt programja.

    Kicsit hosszú lenne az egészet felolvasni, de előzetesen abban
foglalnám össze a tartalmát, hogy mindenben őszintén és nyíltan
szeretnénk beszélni. A többi pártnak és mozgalomnak is vannak nagyon
jó programpontjai, de úgy érezzük, hogy a legfontosabb kérdésekben
valahogy nem őszinték, letompítják a javaslataikat, és nem fejezik
azt ki, amit az utca embere szeretne hallani.

    - Miért Magyar Október Párt?

    - Azért, mert úgy látjuk, hogy a mai súlyos magyar politikai,
erkölcsi, gazdasági problémákat csakis az ötvenhatos forradalom és
szabadságharc eszméinek maradéktalan megvalósításával lehet
megoldani. Ez nem azt jelenti, hogy múltba néző párt vagyunk, ezt az
is bizonyítja, hogy az alapító tagok átlagos életkora csak 35 év, de
mindannyian úgy gondoljuk, hogy ötvenhat fejezte ki a nemzet legfőbb
törekvéseit.

    Ami magát a programot, illeti 12 pontból áll. Az első mondata
úgy hangzik: minden politikai és gazdasági lépést a magyar nép
érdeke vezérelje. (folyt.)


1989. július 10., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A Magyar Október Párt - 1. folyt.

Az első pont - hasonlóan az 1956 októberi követelések első
pontjához - azt mondja ki, hogy a megszálló szovjet csapatok azonnal
távozzanak Magyarországról, Magyarország lépjen ki a Varsói
Szerződésből, és nyilvánítsa ki teljes katonai és politikai
semlegességét.

    A második pont a szabadsággal kapcsolatos, mint ahogy ötvenhat
is függetlens
g, szabadság jelszóval indult harcba. Ennek lényege,
hogy érvényesüljön a népfelség elve. A parlament - amely az
MSZMP-nek van alávetve gyakorlatilag és nem a nép akaratát tükrözi -
oszlassa fel magát, és írjanak ki demokratikus választásokat olyan
szabályok szerint, amelyeket népszavazással kell eldönteni. Szűnjön
meg az erőszakszervezetek pártirányítása, oszlassák fel a
Munkásőrséget, az Ifjú Gárdát és a Magyar Honvédelmi Szövetséget.
Legyen független bíráskodás és a parlamentnek felelős kormány.

    A harmadik pont a magyar nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos.
Azokon a követeléseken kívül, amelyeket a többi párt és mozgalom is
magáévá tesz - ezeket nem ismételném -, tehát a kollektív jogok
biztosítása, autonómia biztosítása és a falurombolás megszüntetése.
Ezenkívül mi azt kívánjuk, hogy olyan helyen, ahol többségben élnek
magyarok, például Székelyföldön, valós államisággal rendelkező
szövetségi állam alakulhasson, olyan állam, amely nagyon sok
országban, még a Szovjetunióban is van a kisebbségek számára.

    - Mennyiben szép vágyálom ezek közül néhány, mennyiben reális
lehetőség például az, hogy a varsói szövetségből lépjen ki
Magyarország a jelen körülmények között?

    - Én úgy tudom, hogy épp most jelentette ki Gorbacsov
Romániában, hogy aki ki akar lépni a Varsói Szerződésből, az
megteheti. Ha tehát valaki azt mondja, hogy ez irreális követelés,
akkor voltaképp Gorbacsov szavait vonja kétségbe. (folyt.)


1989. július 10., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A Magyar Október Párt - 2. folyt.

Ettől függetlenül, ha egyes követeléseink irreálisnak is tűnnek,
erre két dolgot mondhatok, és így gondoljuk mindannyian. Az egyik
az: ha lemond a nemzet vagy a párt valamiről, ami olyan követelés,
amit egyébként magáévá tesz, akkor az soha nem fog megvalósulni, de
akkor is a követeléseink közé állítjuk, ha erre esetleg nincs ma
lehetőség. Ezelőtt egy évvel még sok minden irreálisnak tűnt, ami ma
már teljesen reális, és úgy gondoljuk, hogy esetleg egy év múlva a
ma irreálisnak tűnő követeléseink is reálissá válnak.

    - Úgy tudom, a párt egyik célkitűzése, hogy a tömegeket,
különösen a munkásokat is bevonja, amit eddig más független párt nem
nagyon emlegetett. Ez a párt szeretne nemcsak elsősorban a budapesti
értelmiségre alapozni ezek szerint?

    - Egyáltalában nem. A párt jelszava az, amit már eddig is sok
támadás ért, hogy ez a párt az utca pártja. A szórólapjainkon rajta
van, mászkáltunk az utcákon és igen nagy ronkonszenvet
tapasztaltunk.

    Itt megjegyezném, hogy tegnap talán az egész év legmelegebb
vasárnapja volt, 38 fok, és mindenki azt jósolta, ilyenkor színházba
vasárnap délután 2 órakor 50 embernél nem lesz több. Itt több mint
400-an voltak jelen. Ezt úgy kell elkönyvelnem, hogy az emberek
megértették az üzenetünket, aminek a lényege talán nem is az
ötvenhat, hanem az igazmondás, hogy mi mindig és mindenben saját
magunkról is igazat akarunk mondani, és nem fogunk szorzószámokat
használni, ha a párttagságról van szó, hanem megmondjuk, hányan
vagyunk, és akkor is megmondjuk, ha az nekünk kellemetlen.

    - Milyen realitása van annak - gyakran használom ezt a realitás
szót, de azt hiszem, aktuális szó -, hogy ilyen, ugye mondhatom:
radikális párt meg tudja nyerni a látszatra közömbös munkásságot?
Egyáltalán, közömbös az átlag dolgozó, a gombaszámra szaporodó
ellenzéki pártok egymással licitáló versengése iránt? (folyt.)


1989. július 10., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A Magyar Október Párt - 3. folyt.

- Ebben is hadd legyek őszinte: nem tudok rá válaszolni. Mi azt
szeretnénk - és reméljük, megértik az emberek -, hogy mi igazat
mondunk, és hogy sokan azért nem csatlakoznak az eddigi pártokhoz,
mert úgy érzik, taktikáznak, hazudoznak.

    Ha most azt mondom, hogy e pillanatban, most, amikor beszélünk,
ment el egy munkásember - aki csak hallott valamit a Magyar
Televízióban, mert tegnap este szó volt rólunk, és megérezte, pedig
nagyon keveset beszélt róla a televízió, hogy ez az ő pártja és
idejött, csak kazánfűtő -, akkor úgy nézne ki, túl optimista vagyok,
ha erre építenék.

    Én lehetségesnek tartom, hogy kevesen lépnek be, mert ma is sok
a félelem az emberekben, de az nem biztos, hogy a szavazóurna előtt
is így fognak gondolkozni, ahol nem látják, hogy kire szavaznak.

    Ha volna mód, azért egy-két dolgot még a programból említenék.
Például a nemzetiséggel kapcsolatban egy másik követelésünk, hogy
akárcsak Izraelben a zsidók vagy Nyugat-Németországban a németek,
minden menekült, aki Magyarországra érkezik, azonnal kapjon
állampolgárságot.

    És, hogy egy valamit kiemeljek a többi 9 pontból: ez a magyar
emigráció. Mi úgy látjuk, hogy az összes szép szavak ellenére a
magyar emigránsok vagy a külföldön élők ma sem egyenjogúak. Mi azt
követeljük, hogy olyan útlevelük legyen, amellyel vízumkényszer
nélkül bármeddig tartózkodhatnak Magyarországon. Azt követeljük,
hogy a választásokon teljes joggal részt vehessenek külföldön is.

    - Most a sok párt létezése szép demokratikus dolognak tűnhet, de
vajon nem igazán demokratikus körülmények között, nem éppen a
kommunista hatalom túlélését fogja elősegíteni ez a szétdarabolódás?

    - Természetesen nem zárkózunk el egyik mozgalomtól sem, amit
mutat, hogy az alapító tagok, mindenki kivétel nélkül már tagja
valamelyik mozgalomnak. Így azt is mondhatnám, hogy 16 mozgalom van
nálunk ilyen értelemben képviselve. (folyt.)


1989. július 10., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A Magyar Október Párt - 4. folyt.

Úgy, hogy nálunk meg van engedve a kettős, hármas vagy akár ötös
tagság. Mi azt szeretnénk, ha minden csoportból azok jönnének
hozzánk és maradnának a saját pártjukban is, akik tényleg gyökeres
változást és igazmondást akarnak. És természetesen bárkivel
szövetségre lépünk, aki egyet ért az alapítónyilatkozatunkkal.

    - És végül sokan felhányják az új pártoknak, hogy nincs kellő
mértékben kidolgozott programjuk, különösen gazdasági téren. Kell-e
és lehet-e a jelen helyzetben a részletekre aprólékosabban figyelni?

    - Igen. Egy kicsit rosszul állunk mi is a nagyon jól képzett
emberekben. Úgyhogy csak egy viszonylag rövid, kétoldalas programot
tudtunk írni. Azért ha már a gazdasági életet említettétek, akkor
azt mondanám, hogy itt a követelésünk vagy a kiváltságunk az, hogy a
különböző tulajdonformáknak egyenlő esélyt adjanak, de erről más
párt is beszél. Mi úgy látjuk, a magyar népnek nem feltétlenül
érdeke az, hogy például minden gyár külföldi tőkés tulajdonba
kerüljön. A külföldi tőke, ha bejön, hozzon be mondern automatikát
és futószalagot, de ne a régi magyar gyárakat vegye feltétlenül meg.

    Úgyhogy azt kívánjuk, hogy ahol a munkások úgy látják helyesnek,
ott vehessék a kezükbe a gyárak irányítását, sőt adott esetben egy
deficites vállalat termelőeszközeit szét lehessen osztani a munkások
között. Tehát sok munkás nyitna egy kis üzemet, de nincs egy
esztergapadja, és ezt vihesse el, és azt is 20 év alatt fizesse
vissza az árát, mert úgy látjuk, hogy a nagyipar mellett egy ország
erejét a kistulajdon biztosítja, és persze ugyanezt kívánjuk a
mezőgazdaságban a termelőszövetkezetéknél is. +++


1989. július 10., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD