|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Október Párt alakuló közgyűlése
|
München, 1989. július 10. (SZER, Magyar Híradó) - Gadó György - A Magyar Október Párt július 9-ikén tartotta meg alakuló közgyűlését a Jurta Színházban. Kezdeményezője az a Krassó György volt, aki 1956 után a forradalomban kifejtett tevékenységéért hat és fél évet ült a fegyházban, majd a nyolcvanas évek elejétől a demokratikus ellenzék és a szamizdat köreiben oly eredményesen munkálkodott, hogy végül a rendőrségi zaklatások, házkutatások, bírságolások, rendőri felügyelet alá helyezések elől Angliába kényszerült távozni. Krassó, aki Londonban létrehozta a Magyar Október nevű hírszolgálati irodát, most hazatért, és bár személyes létfeltételei módfelett bizonytalanok még - korábbi lakását elvették, útlevelét bevonták, keresete még nincs - tüstént politikai tevékenységbe kezdett. A Nagy Jenő által közel két éve létrehozott Republikánus Kör nevű radikális ellenzéki csoportosulás tagjai - az alapítóval együtt - zömükben ugyancsak megjelentek a Magyar Október Párt alakuló közgyűlésén és csatlakoztak a párthoz. A nép te vagy A Magyar Október Párt az utca pártja. Magyarok, újrakezdjük - Ezek a feliratok voltak olvashatók egy-egy Petőfi- és Ady-idézet mellett a dekoratív módon elrendezett színpad transzparensein, amelyek előtt Molnár Tamás, az évtizedes ellenzéki tevékenységéről ismert Inconnu művészeti csoport alapítója foglalt helyet, mint a közgyűlés felkért elnöke. (folyt.)
1989. július 10., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A Magyar Október Párt alakuló közgyűlése - 1. folyt.
|
Az új párt 28 aláírással alapítólevelet bocsátott ki, és közreadta programja vázlatos tervezetét, valamint működési szabályzatát. Az utóbbi két dokumentumot a közgyűlés ideiglenes jelleggel, változtatás nélkül elfogadta. Előreláthatólag ősszel kerül sor a párt új közgyűlésére, mely majd végleges formába önti mindkettőt. A közgyűlés rendezői erősen hangsúlyozták, hogy ellenzői minden hierarchiának. Emiatt nem került elnökség sem a színpadra, és nem választottak vezetőséget sem - legalábbis névleg. A mintegy 80 belépési nyilatkozatot kitöltő újdonsült párttag 18 tagú képviseletet jelölt ki saját soraiból. Ezt megelőzőleg azonban az alapítótagok sorra bemutatkoztak, majd Krassó György ismertette a programtervezetet. Eszerint a Magyar Október Párt követeli a szovjet csapatok azonnali kivonását Magyarországról, továbbá a kilépést a Varsói Szerződésből és a semlegességet. Sürgeti a határainkon kívül élő magyar kisebbségek hatékony védelmét, a nyugati emigrációban élő magyarok bevonását a nemzet életébe. Gazdaságilag a különböző tulajdonformák egyenjogúsága mellett a munkás önigazgatásnak és annak tulajdonít fontosságot, hogy a munkások az általuk használt termelőeszközök részvény- vagy kistulajdonosaivá válhassanak. Az új pártot az ellenzék többi szervezetei iránti bizalmatlanság jellemzi. Megítélésem szerint fölényesen sommásan és túlnyomórészt alaptalanul azzal gyanúsítja őket, hogy elvtelen alkudozásokra készek. A Magyar Október Párt - úgymond - nem kapható arra, hogy a nép feje fölött tárgyalásokba bocsátkozzék a hatalommal. Az új párt egyáltalán nem is törekszik hatalomra, ehelyett a mindenkori hatalom és az egész politikai élet bírálója és ellenőre kíván lenni az utca népe, a munkásság nevében. (folyt.)
1989. július 10., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A Magyar Október Párt alakuló közgyűlése - 2. folyt.
|
Orbán Viktor - aki a Fidesz választmánya megbízásából üdvözölte a közgyűlést - rámutatott: szervezetét legalábbis egy politikai kérdésben komoly ellentét választja el az alakuló párttól, éspedig a hatalommal folytatott tárgyalások ügyében. Kelemen Péter tanár, aki mint a Szabad Demokraták Szövetségének tagja szólalt fel - de nem az SZDSZ hanem csak a maga nevében - ugyancsak bírálta a Magyar Október Pártnak az Ellenzéki Kerekasztallal és a tárgyalásokkal kapcsolatos álláspontját és intett attól, hogy Krassóék pártja egyenlőségjelet tegyen az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal közé. Rámutatott arra is, hogy az a hangvétel, amivel az új párt - mint az utca népének, a munkásságnak az állítólag hiteles képviselője - fellép, nem nélkülözi a demagógia elveit. Ez annál is furcsább, minthogy a 28 alapító között legfeljebb 5 munkás található. +++
1989. július 10., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|