 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
Átképző tanfolyamok a munkanélküliség megelőzésére - csekély érdeklődéssel (1. rész)
|
1989. julius 5., szerda - Miközben az ország egyes térségeiben a foglalkoztatási gondok egyre élesebben jelentkeznek, a munkanélküliség veszélye egyelőre még távolinak tűnik az emberek többsége számára, a vállalatok kevés felelősséget éreznek a megelőzéséért - igy összegezhetők a Szakmai Továbbképző és Átképző Vállalat munkatársainak tapasztalatai. A vállalat kezdeményezései, hogy a jelentősebb létszámcsökkentésre készülő vállalatok még dolgozóik munkaviszonyának megszűntetése előtt adjanak lehetőséget az érintettek átképzésére, sorra-rendre maradnak válasz nélkül, vagy találnak elutasításra. Pedig ez, sem a vállalatoknak, sem dolgozóiknak nem kerülne pénzébe, mert a tanfolyamok költségeit a munkaügyi kormányzat fedezné a foglalkoztatási alapból. Az új szakma oktatására pedig a napi munkaidő után, vagy igen csekély munkaidő kieséssel kerülhetne sor. Ugyanakkor az így felkészített dolgozóknak jóval nagyobb lenne az esélyük az újraelhelyezkedésre.
A munkáltatóknak ez a passzív magatartása annál is inkább
elfogadhatatlan, mert közöttük olyan problematikus nagyvállalatok
nem igényelték dolgozóik számára ezt a segítséget, mint a Tatabányai
Szénbányák, a Videoton vagy a Diósgyőri Gépggyár. Általános
tapasztalat, hogy a felszámolás, a szanálás, az átszervezés előtt
álló vállalatok ameddig csak lehet halogatják annak közlését, hogy
milyen munkaköröket kívánnak megszüntetni, kire vár elbocsátás.
Hagyják, hogy az emberek egyenként szivárogjanak el ha mégis
kitudódik, hogy mire készül munkáltatójuk, s aki marad, végül csak a
munkaközvetítők segítségére számíthat. Úgy tűnik: a szakszervezetek
erélyes fellépésére lenne szükség ahhoz, hogy a vállalatok még a
felmondások előtt, szervezett keretek között biztosítsák dolgozóik
átképzését.
Ugyancsak csekély érdeklődés kíséri azokat a tanfolyamokat,
amelyeket az átképző vállalat egyéni részvétellel szervez. Olyan
keresett szakmákban, munkakörökben hirdettek átképző tanfolyamokat,
mint például a hegesztő vagy a társadalombiztosítási ügyintéző, de
ezekre mindössze 6-8 jelentkező akadt. Így azután ezeket a
tanfolyamokat nem is indították el. Azt a néhány jelentkezőt, aki
vállalta, hogy munka mellett egyénileg szerez új szakismereteket,
átirányították más vállalatok dolgozóinak szervezett tanfolyamokra.
(folyt.köv.)
1989. július 4., kedd 21:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|