|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Kis Újság - modern néplap
|
München, 1989. július 2. (SZER, Földközelben) - Örvendetes, hogy egyre sokszínűbbé válik a hazai sajtó, és ha a budapestinél lassabban, de vidéken is javul a tömegtájékoztatás. Külön köszöntjük az 1944-ben a nyilasok, majd négy év múlva a kommunisták által betiltott Kis Újságot, amely június elején ismét megjelent. Felelős szerkesztője Ómolnár Miklós, akivel munkatársunk készített telefoninterjút. - Hogy született meg ismét a Kis Újság? - Körülbelül február tájékán merült fel a gondolat, hogy a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt is ismét megindíthatná talán ezt a nagy múltú lapot. A párt örökös elnöke, Pártay Tivadar több kiadóvállalatot is megkeresett, csak hát egy gond volt: a Kisgazdapártnak nem volt és pillanatnyilag most sincs pénze lapindításra. Tehát ezek az kísérletek egészen addig sikertelenek maradtak, amíg el nem jutott egy osztrák-magyar vállalathoz, a PRESS-ART kiadóhoz. Itt láttak fantáziát a Kis Újságban, anélkül is, hogy valamiféle komoly összeget a Kisgazdapártnak le kellett volna tennie az asztalra. Valószínűleg azért láttak ebben fantáziát, mert - felmérve a jelenlegi magyar sajtóterepet - kétfelé csoportosíthatók nagyjából az eddig megjelent lapok. Az egyik felén vannak a különféle értelmiségi rétegkiadványok, a másik oldalon pedig a - néha már szélsőséges - bulvársajtó. A Kis Újság mindig valahol a kettő között állt, egyfajta néplap volt. Talán azért látott benne fantáziát a kiadó, mert egy új néplap mind a mai napig hiánycikknek számít Magyarországon, és a Kis Újság a múltjával összhangban mondern néplap szeretne lenni. (folyt.)
1989. július 2., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|