|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások - Megállapodás a gazdasági és szociális kérdésekről tárgyaló munkabizottságok felállításáról (1. rész)
|
1989. június 29., csütörtök - Az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a harmadik oldalon helyet foglaló társadalmi szervezetek a Parlamentben csütörtökön délután folytatott középszintű megbeszélésükön megállapodtak a gazdasági és a szociális válság leküzdésének stratégiai feladatairól tárgyaló munkabizottságok felállításáról. A megbeszélésen a tárgyaló delegációkat Iványi Pál, Szakolczay György és Sándor László vezették.
A megállapodás értelmében hat témakör áttekintésére hoztak létre munkabizottságot. A felenként 5-5 főből álló csoportok áttekintik a gazdasági válság (eladósodás, szerkezetátalakítás, infláció, stb.) kezelésének stratégiai kérdéseit; a gazdasági válság szociális következményeit és kezelésének módjait; a tulajdonreform témáját, különös tekintettel az állami vagyon átalakulására; a földtulajdon és a szövetkezeti törvény kérdéseit; a költségvetési reform és az államháztartási törvény kérdéseit; a versenyjog és a monopolellenes szabályozás, a vállalkozás ok jogi akadályai lebontásának témáját. A bizottságok két héten belül kezdik meg szakértői szintű tárgyalásaikat. A munkájukat összefogó középszintű bizottság mintegy 6 hét múlva ül össze, hogy áttekintse a munkabizottságok tárgyalásain elért eredményeket, illetőleg az esetlegesen felmerülő problémákat. A felek ugyanakkor megállapodtak abban, hogy bármelyikük javasolhatja a középszintű bizottság összehívását, ha azt szükségesnek tartja. x x x A középszintű megbeszélések megkezdése előtt a politikai egyeztető tárgyalásokon résztvevő harmadik tárgyaló fél nyilatkozatot juttatott el a sajtó képviselőihez. Ebben a harmadik oldalt képviselő társadalmi szervezetek és mozgalmak kijelentik, hogy sérelmet szenvedett a felek által június 21-én aláírt megállapodás. Nem valósult meg ugyanis a dokumentum azon szakasza, hogy a törvényalkotás nem előzheti meg a politikai megállapodásokat. A harmadik oldal kifogásolja, hogy a kormány első olvasatban az Országgyűlés elé terjesztette az államháztartási reform koncepcióját. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 21:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások - Megállapodás a gazdasági és szociális kérdésekről tárgyaló munkabizottságok felállításáról (2. rész)
|
Politikai egyeztető tárgyalások - Megállapodás a gazdasági és szociális kérdésekről tárgyaló munkabizottságok felállításáról (2. rész) Ez annak ellenére történt, hogy az MSZMP tárgyaló delegációja kötelezettséget vállalt, miszerint a június 21-ei megállapodás kiterjed a törvényalkotás minden fázisára, vagyis azok első olvasatban történő tárgyalására is. A nyilatkozatot a harmadik oldal a középszintű megbeszéléseken is ismertette. A tárgyalások befejezése után erről, valamint a mai megbeszélések fontosabb mozzanatairól nyilatkozott az MTI munkatársának a három oldal egy-egy képviselője. A harmadik oldal állásfoglalásával kapcsolatosan Szénási Pálné (MSZMP) elmondta: a dokumentumban kifogásolt anyag nem törvényjavaslat, hanem egy reformkoncepció, így a Parlament elé terjesztése nem tekinthető a politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő felek június 21-ei megállapodása megsértésének. Éppen ezért úgy vélte, hogy a koncepció parlamenti vitája semmilyen formában nem keresztezi a háromoldalú tárgyalásokat. Hozzátette: senkinek nem lehet érdeke, hogy az államapparátusban ne folyjanak szakértői munkák. Márpedig a parlamenti vita elhalasztása épp ezeket a munkákat hátráltatta volna. Szakolczay György (Ellenzéki Kerekasztal) közölte, hogy az EK csatlakozott a harmadik oldal álláspontjának. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy e technikai problémát meg lehet oldani, s a mostani vita nem zavarja majd tartósan a politikai egyeztető tárgyalások menetét. Hozzáfűzte: az Ellenzéki Kerekasztal a főbizottság szintjén tett egy általános javaslatot, miszerint helyes lenne koordinációs bizottságot létrehozni azoknak a ,,játékszabályoknak,, a kidolgozására, amelyeknek ismerete kizárja a mostanihoz hasonló problémák keletkezését. Ez az indítvány egyébként egybecseng Csehák Juditnak a mostani középszintű tárgyalásokon elhangzott kijelentésével. A miniszterasszony ugyanis hangsúlyozta: olyan ,,játékszabályok,, kidolgozására törekszenek, amelyek szavatolják a tárgyalások zökkenőmentességét. Lajtai György (harmadik oldal) kifejtette: a harmadik oldalon helyet foglaló szervezetek komolyan veszik az eredeti írásos megállapodást, és most úgy érezték, hogy az államháztartási koncepció napirendre tűzésével csorbát szenvedett a dokumentumot aláírók szavahihetősége. Hozzátette: személyesen érdeklődött az Országgyűlés ügyrendi bizottságánál, hogy napirendre kerül-e a mostani parlamenti ülésszakon az államháztartási koncepció. Akkor azt a választ kapta, hogy nem. Ez a momentum is indokolhatja a harmadik oldal aggodalmát - mutatott rá. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 21:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások - Megállapodás a gazdasági és szociális kérdésekről tárgyaló munkabizottságok felállításáról (3. rész)
|
Politikai egyeztető tárgyalások - Megállapodás a gazdasági és szociális kérdésekről tárgyaló munkabizottságok felállításáról (3. rész) A középszintű megbeszélésekről szólva Lajtai György elmondta, hogy szó esett a tárgyalások nyilvánosságáról is. Ezen kívül eszmecserét folytattak a parlamenti törvényhozási folyamat és a politikai egyeztető tárgyalások keretében folyó gazdasági megbeszélések összefüggéséről, különös tekintettel arra, hogy a mostanihoz hasonló esetek a továbbiakban ne fordulhassanak elő. (MTI)
1989. június 29., csütörtök 21:11
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|