Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (1. rész)

1989. június 22., csütörtök - Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága - az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint az úgynevezett harmadik oldal delegációjának szerdai plenáris ülését követően - azt javasolja a kormánynak, hogy ne terjessze a Parlament elé a vitatott törvénytervezeteket, a képviselők csak a politikai megegyezés eredményének ismeretében tárgyalják majd meg azokat a sarkalatos törvényjavaslatokat, amelyeket eredetileg a június 27-én kezdődő ülésszak napirendjére tűztek. A bizottság annak ellenére döntött így, hogy Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes a törvényjavaslatok vitájának folytatását indítványozta, mondván: bárhogyan alakulnak is a tárgyalások, a testületi állásfoglalás tapasztalatait - nagy valószínűséggel rövid időn belül - hasznosítani tudják.

A bizottság - szerdán megkezdett munkáját - e döntést követően a
Büntető Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta.
László Jenő igazságügyminiszter-helyettes szóbeli kiegészítőjében
utalt arra, hogy sem a Büntető Törvénykönyvről szóló 1987. évi III.
törvény, sem pedig a BTK más, kisebb jelentőségű módosításai nem
érintették az állam elleni, illetve a politikai jellegű
bűncselekményekre vontakozó rendelkezéseket. A társadalmi-politikai
átalakulás, a jogállami garanciák következetes megteremtésének
igénye miatt szükségessé vált az állam elleni bűncselekmények
szabályozásának felülvizsgálata. A mostani javaslat azokat a
módosításokat ajánlja, amelyek a jogállamiság teljes megteremtése, a
demokratikus kibonatkozás érdekében nélkülözhetetlenek. A tervezet
hatályon kívül helyezi a közveszélyes munkakerülés vétségére,
valamint a szabálysértésekről szóló törvényben foglalt, a
közveszélyes munkakerülés szabálysértésére vonatkozó
rendelkezéseket. A munkanélküliség fennállása esetén ugyanis a
munkakerülő életmód szankcionálása nem megfelelő eszköz a bűnözés
növekedésének fékezésére, csupán a társadalom perifériájára került
emberek elleni kényszerítő fellépés fokozására ad lehetőséget. A
javaslat jogellenes hatalomátvétel elnevezéssel új bűncselekményt
iktat a BTK-ba. Az alkotmányos rend megváltoztatását célzó
magatartást a köznyelv puccsnak nevezi. (folyt. köv.)


1989. június 22., csütörtök 18:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (2. rész)

A vitában felszólaló képviselők több módosító, szövegpontosító
javaslatot tettek. A bizottság egyetértett Horváth Jenő budapesti
képviselő javaslatával, amelyet a közösség elleni izgatásról szóló
paragrafushoz tett. A képviselő indítványozta annak a súlyosabb
büntetést kilátásba helyező pontnak az elhagyását, amely két évig
terjedő szabadságvesztéssel sújtaná azt a személyt, aki nagy
nyilvánosság előtt a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendje ellen
gyűlöletre uszít. A testület tagjai állást foglaltak amellett is,
hogy a törvény hatályba lépésekor a katonai szolgálat megtagadásának
büntette miatt elítéltek büntetésük további végrehajtása és a
büntetett előélethez fűződő hátrányok alól kegyelemből
mentesüljenek. Novák Béla (Pest megye) a BTK gazdasági fejezetének
parlamenti tárgyalását is javasolta, mert megítélése szerint az
üzérkedés bűncselekményének hatályban tartására nincs szükség, az
még napjainkban is gazdasági koncepciós pereket eredményez. A
bizottság a képviselő önálló indítványát támogatva azt kérte az
Igazságügyi Minisztérium képviselőjétől, hogy a tárca e kérdésben
még az idén terjessze a parlament elé a piaci mechanizmus
érvényesülését gátló paragrafus módosítását.

    A bizottság ezután a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter
írásban benyújtott tájékoztatóját vitatta meg, amely közölte: a
földről szóló törvényhez kapcsolódó minisztertanácsi rendelet
kimunkálása során kiderült, hogy két paragrafus végrehajtása nem
kívánatos következményekhez vezetne, s ezért javasolta, hogy azokat
az Országgyűlés következő ülésszakán módosítsa. Tallóssy Frigyes
budapesti képviselő, aki az elmúlt ülésszakon a társadalmi
szervezetek kezelésében lévő ingatlanok jelképes összegű átengedését
kívánta korlátoztatni, a minisztertől azt a választ kapta, hogy a
társadalmi szervezet a kezelésében lévő állami ingatlan
tulajdonjogát nem ruházhatja át a jövőben. A kezelői vagy használati
jogokat más jogosultak, vagy az elhelyező hatóság részére a
helyiséggazdálkodásra vonatkozó szabályok szerint engedheti át. A
képviselő a levéllel nem mindenben értett egyet, s javasolta, hogy a
tervezett módosításokat ne vigyék az ülésszak elé. (folyt.köv.)


1989. június 22., csütörtök 18:42


Vissza »


Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (3. rész)

A felszólalást követően e kérdésekről speciális szakismereteket
kívánó vita bontakozott ki, amelynek végén a bizottság - tekintettel
arra, hogy a törvény július 1-jén már életbe lépne - a legközelebbi
ülésszakon sürgősségi tárgyalást kér az illetékes szakbizottság,
illetve a terv- és költségvetési bizottság tagjaival egyetértésben.

    A bizottság ezután a Magyar Népköztársaság 1988. évi
költségvetésének végrehajtásáról tárgyalt. Borics Gyula igazságügyi
minisztériumi államtitkár szóbeli kiegészítőjében kiemelte, hogy a
tárca helyzete nemhogy javult volna, inkább romlott. Ez évi
igényüket kényszerűen a minimumra csökkentették, s költségvetésük
csupán a további működés alapvető feltételeihez elegendő. A vitában
szót kérő képviselők a jelentés elutasítása mellett érveltek, s úgy
vélekedtek, hogy ez kellő figyelmeztetés lehet a kormány számára.
Tallóssy Frigyes szerint a költségvetési ,,tükör,, el nem fogadása
értelmetlen lenne, hiszen azon javítani ezzel már nem lehet. A
képviselők végül is, minden rosszallásukat félretéve, úgy
határoztak, hogy támogatják a jelentést.

    Az államháztartási reform koncepciójáról, az adóreform
működésének tapasztalatairól Madarasi Attila pénzügyminisztériumi
államtitkár szólt röviden. A vita jószerivel még ki sem bontakozott,
amikor Kereszti Csaba (Hajdú-Bihar), ismerve a politikai egyeztető
tárgyalás eredményét - kérdésesnek vélte, hogy ezeket az
előterjesztéseket egyáltalán napirendre tűzze-e a parlament. Filló
Pál (Budapest) ezzel összefüggésben javasolta: a háromoldalú
tárgyalások résztvevőinek mihamarabb megállapodásra kellene jutniuk
abban, hogy a parlament milyen témákban, és azokról milyen
rangsorban tárgyaljon a közeljövőben. Horváth Jenő szerint
mihamarabb el kell dönteni, hogy mi a jelenlegi parlament szerepe,
és meddig működjék. A képviselők nyílt és egyenes választ várnak a
kormánytól, mert csak így határozhatják meg a további cselekvésük
irányát. Olyan tájékoztatásra van szükségük, amely nem
dezinformatív, csak az ilyen információk birtokában dönthetnek
felelősségteljesen.

    Az előterjesztéseket - vélhetően e felszólalások hatására - a
bizottság érdemben nem vitatta meg, s mivel a kora délutáni órákra
jelentősen megfogyatkozott a testület létszáma, a honvédelemről
szóló törvény módosításáról csak június 27-én, az ülésszak kezdete
előtt nyilvánít véleményt a bizottság. (MTI)


1989. június 22., csütörtök 18:50


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD