|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. június 22., csütörtök - Puskás Sándor elnökletével csütörtökön ülést tartott az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. A legfontosabb napirendi pont a tavalyi költségvetésről szóló jelentés megvitatása volt. Békesi László pénzügyminiszter szóbeli előterjesztésében ellentmondásosnak ítélte az elmúlt év gazdasági helyzetét. Mint mondotta, a negatív folyamatok kerültek túlsúlyba. A tervekkel ellentétben mintegy 1 százalékkal csökkent a nemzeti össztermék, a teljesítmények is csökkentek. Ennek ellenére 60 milliárd forinttal növekedett a gazdálkodó szervezetek készleteinek értéke. Az államháztartás 235 milliárd forintot fordított a gazdálkodó szervezetek támogatására, ugyanakkor ennél csak alig több, 238 milliárd forint volt az összes realizált nyereség. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodás jelentős részét a támogatásokból finanszírozták.A támogatásokat döntően az agrárszféra kapta, hogy ezzel megakadályozzák az élelmiszerárak drasztikus növekedését, segítsék a mezőgazdasági szocialista exportot és a beruházásokat. A mezőgazdaságon belüli feszültségeket jellemzi, hogy tovább nyílt az agrárolló, azaz a belső árnövekedés 2,1 százalékkal volt magasabb, mint az árbevétel. A miniszter szerint koránt sincs lehetetlen helyzetben az ágazat.
A hitelből finanszírozott nagyberuházásokról is tájékoztatta a képviselőket Békési László. Elmondta, hogy a bős-nagymarosi építkezés hitelből finanszírozott kiadásai 5,8 milliárd forintot tettek ki. Az elmúlt év végéig a magyar félre háruló 35,7 milliárdos beruházási összegből 17,5 milliárdnyit építettek be. A tengizi és jamburgi munkákról szólva közölte, hogy a 67 millárd forintos összköltségből az elmúlt év végéig 31 millárd forintot használtak fel. A továbbiakban szólt az üzemanyagárba beépített költségvetési elvonásokról is. Összesen 28,1 milliárd forintos bevétele származott az államnak 1988-ban az üzemanyag-értékesítésből, ugyanakkor 32,7 milliárdot fordított a közlekedés támogatására. Ez a megjegyzése egyébként nagy felzúdulást váltott ki, többen közbekiabáltak: a motorizációs bevételeket nem lehet a közlekedés egészére vetíteni, ez hamis megközelítés. Ugyancsak nem találkozott a képviselők helyeslésével az a miniszteri állítás, hogy a nyugdíjak reálértékét tavaly sikerült - összességében - megőrizni. Egy felszólaló figyelmeztetett arra: nem nagy tett, ha a nyugdíjak reálértékét megőrzik, hiszen ezzel csak azt adja vissza az állam, amit annak idején - szintén reálértéken - elvont. (folyt.köv.)
1989. június 22., csütörtök 17:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|