|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (14. rész)
|
- Kiemelt jelentősége van a választási agitációnak, amelynek etikai kódexét és az esélyegyenlőség elvét a törvénynek tartalmaznia kell. A választások törvényességének biztosítéka a választási bíráskodás, és a választást lebonyolító szervezetek politikai kiegyensúlyozottsága legyen. A választásokról folytatandó vitában nem lesz könnyű a politikai egyeztetés, mert kialakulatlan, nem stabizálódott politikai környezetre kell optimális megoldást találni. Illúzió olyan törvényi technikákban bízni, amelyek minden politikai erőnek és a kormányzatnak egyaránt megfelelnek. Még egyszer hangsúlyozzuk: a pártpolitikai megfontolásokat rendeljük alá az ország érdekeinek. - Az állam elleni bűncselekmények szabályozásának felülvizsgálatával ne várjuk meg az új alkotmányt. A békés átmenet nézőpontjából át kell gondolni a Büntető Törvénykönyv minden egyes paragrafusát. A büntetőeljárási törvényben a védelem joga legyen egyensúlyban a közvád szerepével, és a kényszerintézkedésekből tünjenek el a diszkrecionális (kizárólagosságot fenntartó) normák. A szabálysértési jog hosszabb távon ne az államigazgatási igazság szolgáltatásban valósuljon meg. Ami az ötödik témát, a tájékoztatás és az információ kérdését illeti: a valóság fejleményeihez képest a jogi szabályozás jelentős lemaradásban van. Magyarországon a tömegkommunikáció hatalmi tényező; politikai nyílvánosság van; látjuk azt is, hogy a tényleges hatalom az információ birtoklásában rejlik. Az 1986. évi II. törvény ,,újságírótörvényre,, sikeredett, lényeges koncepcionális kérdéseket nem szabályoz. Így például az állampolgárt egyetlen egy esetben sem említi. E törvények megalkotását sürgetjük, s javasoljuk: ne csak a közvetítő rendszert szabályozzák, hanem jelenjen meg az állampolgár, és védjük a személyiség jogait. Sürget az idő a választások és a nyilvánosság összefüggéseinek tisztázása miatt is. - Végezetül szeretnénk leszögezni: ma törvényeinket olyan világpolitikai helyzetben alkothatjuk meg, amikor nincs modellkényszer. Rendkívül nagy a mozgástér, mert mindenkitől tanulhatunk. Vigyázzunk arra, nehogy a szerves fejlődéstől idegen lépéseket tegyünk. Nézetünk szerint Európának több történetileg kialakult régiója van, és nem lehet csak két modellben gondolkodni. Esélyünk van a jelzők nélküli magyar útra való újbóli visszatérésre, arra, hogy ne legyen zsákutcás ismét a magyar történelem - mondotta végezetül Kukorelli István. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 21:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|