|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások - Kukorelli István (13. rész)
|
Reálisan fel kell készülnünk integrációs erővonalak hiányában az ország kormányozhatatlansági helyzetére, és éppen ezért stabilizátorokra van szükség. Ki fogja például a választások eredményének közzététele után a koalíciós kormányalakítási tárgyalásokat lebonyolítani? A köztársasági elnök ebben az átmeneti időben - mint ahogy a legtöbb országban is az egyik funkciója - a magyar nemzet egységének a szimbóluma lesz. Nem kívánok érveket felhozni a párttörvény mellett. Ennek a törvénynek az igénye még az egypárti politikai berendezkedésben fogalmazódott meg - jól emlékszünk az egyesülési törvény vitájára. Nem a pártok szabályozhatóságának kérdését vetjük el, azokat funkcionálisan, más-más törvényekben lehet és kell is szabályozni. Az egyesülési törvényben ismert közhatalmi korlátok elegendőek, külön regisztrációs párttörvényre nincs szükség; a nyilvántartásba vételt végezze el a rendes bíróság. - A pártok gazdasági tevékenységét csak megmérettetésük után lenne célszerű szabályozni. Itt és most a gazdasági infrastruktúra megteremtésére van szükség, amely két- és többoldalú alku eredménye lehet. Ezt valamennyi újonnan létrejött független politikai szervezet viszonylatában sürgetjük és támogatjuk. Végrehajtása állami feladat. - A politikai reformlépések közül kiemelkedő jelentősége van a választásoknak - ebben Szabad Györggyel egyetértünk. Nézetünk szerint helyi önkormányzati választásokra - az erről szóló külön törvény alapján - az alkotmány és az önkormányzati törvény megalkotása után kerülhet sor. - Az országgyűlési választásokról szóló törvény mielőbbi kidolgozása közös érdekünk, a tárgyalási témák közül legyen ez a soron következő plenáris ülések első napirendje. - A harmadik tárgyalófél az egykamarás politikai képviselet híve. Leszögezhető: a jelölési rendszer pártpolitikai legyen, de megőrizve a választások komolyságát, ne zárja ki az állampolgárokat és a közösségeiket megszervezni képes társadalmi szervezeteket és mozgalmakat. A választókerületi rendszer az ország valós településszerkezetén alapuló vegyes, átmeneti megoldás legyen. A vidéki Magyarországon, ahol a politikai tagoltság még mindig érezhető, maradjon meg a többségi elvet felhasználható egymandátumos választókerületi rendszer. A lényeg; ki kell egyensúlyozni a két választási rendszer hátrányait. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 21:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|