|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A szovjet nagykövet sajtótájékoztatója (2. rész)
|
Az MTI munkatársa Nagy Imre és mártírtársai temetéséről, a gyászszertartáson elhangzott beszédekről, valamint a szovjet nagykövetség előtti csütörtöki tüntetésről kérte Borisz Sztukalin véleményét. A nagykövet szerint a temetés Magyarország belső ügye; nincs szükség arra, hogy azt a Szovjetunió értékelje. Nem kerülték el viszont figyelmünket azok a kijelentések - mondotta -, amelyek a Hősök terén, illetve az előző esti tüntetésen hangzottak el. Egyes kijelentések - nézetünk szerint - szovjetellenesek, kommunistaellenesek voltak. Azonban semmi esetre sem találunk azonosságot e megfogalmazások és a hivatalos magyar vélemény, illetve a közvélemény álláspontja között - hangsúlyozta. Azt valljuk, hogy ezek a kijelentések nem a magyar társadalom álláspontját tükrözik. A Magyar Hírlap azokról - a magyar sajtóban is napvilágot látott - nézetekről kérdezte a nagykövetet, miszerint hazánk gazdasági nehézségeinek egy részéért a Szovjetuniót is felelős. Borisz Sztukalin nem értett egyet ezzel a véleménnyel, mint mondotta, számos érvet lehet felsorakoztatni ennek megcáfolására. Emlékeztetett egyebek között az ötvenes, hatvanas években szovjet segítséggel épült létesítményekre. Kiemelte, hogy a legkorszerűbbek közé sorolható paksi atomerőmű is szovjet részvétellel készült, s azt a jövőben további két blokkal bővítik. Hangoztatta, hogy a két ország kereskedelmi kapcsolatai mindig is a kölcsönös előnyökön alapultak. Bár a szállítások nem csökkentek, a magyar-szovjet árucsereforgalom 200 millió rubeles a magyar kereskedelmi aktívum, holott a múlt esztendőig a magyar fél szaldója negatív volt. Kölcsönös a törekvés, hogy az elszámolás a későbbiekben konvertibilis valutában történjék, ám ez a jelenlegi állapot szerint Magyarországnak több mint másfélmilliárd dollár plusz kiadást okozna. További kérdésekre válaszolva hangoztatta: a közelmúlt pekingi eseményei nem hatnak közvetlenül a szovjet-kínai viszonyra. A szocialista országok közötti kapcsolatokról szólva leszögezte: minden testvérpárt, minden testvérország csupán saját népének tartozik felelősséggel, minden ország maga választja meg fejlődési irányát. Ám több türelemre, tapintatra és megértésre van szükség ahhoz, hogy figyelembe vegyék egymás országainak belső sajátosságait. A Szovjetunió kizárja még a lehetőségét is a külső beavatkozásnak bármelyik ország belügyeibe - mondotta Borisz Sztukalin. (MTI)
1989. június 21., szerda 19:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|