|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar-román határ
|
München, 1989. június 20. (SZER, Magyar híradó) - Tamás Gáspár Miklós kommentárját hallják azzal a hírrel kapcsolatban, hogy Romániában a magyar határ közelében óriási drótkerítést építenek. - Amikor Ceusescu-elnök beidézteti a magyar nagykövetet, és diplomáciai jegyzék gyanánt egy gyalázkodó irományt nyújtott át neki, amikor munkásgyűléseket szervez, vagy szerveztet országszerte, ahol a szerencsétlen dolgozókat arra kényszerítik, hogy magyarellenes örjőngésben vegyenek részt, és amikor hihetetlen erővel dühöng a magyarellenes propaganda, sok mindent kell együttesen tekintetbe vennünk. Az egyik az, hogy Ceausescu-elnök bizonyos értelemben örül annak, ami Magyarországon történik, mert megismételheti azt, amit a román kormányzat 1956-ban tett, amikor a budapesti fejleményeket kihasználta az erdélyi magyar lakosság ellen. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy hosszú évtizedek elszigeteltsége után azok a rágalmak, amelyeket a román vezetés a termékeny magyarországi zűrzavarra, a demokratikus alakulásra szór, bizonyos hitelre találhatnak. Ugyanakkor föl kell hívni arra is a figyelmet, amiről a tegnapi Timesból értesülhettünk - amelyet először a Times írt meg a nagy lapok közül annak a történetét - hogy a román hatóságok falat építenek a román-magyar és a román-jugoszláv határ mentén és ezáltal elzárják az útját azoknak, akik a szörnyűséges terror-rendszer elől menekülnek. Egy ilyen fal építése önmagában is casus belli békeidőben két ország között, és különösen azzá válhat, ha egyéb tekintetben is növekszik a feszültség Románia és Magyarország, kisebb mértékben Románia és Jugoszlávia között. (folyt.)
1989. június 20., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|