|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
- Interjú Bill Lomaxszal - 2. folyt.
|
Nagy Imre játszotta kétségkívül az egyik legfontosabb szerepet, de végső fokon ötvenhat igazi hőse a magyar nép volt. - Elképzelhető, hogy ami ma történik Magyarországon, az lett volna a kibontakozás természetes útja is, ha november 4-ikén nem vetik be a szovjet tankokat, vagy talán valami egész más következett volna? - Sok a hasonlóság, de sok a lényeges különbség is. Az 1956-os forradalom nem Nagy Imre és a reformkommunisták, hanem az egész magyar nép műve volt. Alulról jövő forradalom volt, ami a demokratikus megújhodást nemcsak a koalíciós kormány és a többpártrendszer szintjén teremtette meg, hanem az alakuló forradalmi bizottságokon, nemzeti bizottságokon és munkástanácsokon keresztül is. Gyökeresen demokratikus szervezetekről volt szó, igazi néphatalomról, egy szocialista alternatíváról, ami alulról jön létre, és nem felülről teremtik. Eddig az idei év eseményei Magyarországon - úgy látszik - a felülről jövő kezdeményezésekre szorítkoztak, akár az MSZMP, akár a reformerek, akár a többi párt, akár a bárminemű ellenzék részéről. Magyarországon most nem a szó igazi értelmében vett népi demokrácia megteremtéséről van szó, hanem a különböző elitek közötti versengésről, amelyek mind új legitimitást akarnak szerezni maguknak az ötvenhatos forradalom örökségének kisajátításával. - Pozsgay Imre és a mai reformkommunisták Magyarországon milyen mértékben tekinthetők Nagy Imre, és az ötvenes évek reformkommunistái utódainak? (folyt.)
1989. június 16., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|