|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Temetés - francia sajtó
|
László Balázs, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1989. június 16. péntek (MTI-tud) - ,,A magyarok a jelek szerint nem felejtették el sem 1956-ot, sem Nagy Imre szerepét benne... A nyugodt forradalom motorjának tekinthető kommunista vezető rehabilitálása a másik Európában folyó változások lényeges jele. Egyben a magyar kommunizmus kudarcáé, amit a pártban folyó testvérharc illusztrál,, - írta pénteki számában a Libération cimű francia lap, mely az 1956-os felkelés korabeli fotóival illusztrált négy oldalát szentelte az eseménynek.
,,Az érzelmi töltésen túl e temetés félelmetes politikai földrengés is, a magyarországi reform jelképe, de a pártot szétszaggató harcoké is. A hatalom kebelében egy ember állt a rehabilitálásért folyó csata élére: Pozsgay Imre...,, - folytatta a lap. A változások érzelmi-politikai töltését kutatva a Libération kiküldött munkatársa úgy találta, hogy a gazdasági eredmények sokáig leplezték a párt ideológiájának csődjét, amit Nagy Imre rehabilitálása most napfényre hozott. Az MSZMP most nemzeti megbékélést hírdet, de sokan pártszakadástól tartanak. Adam Michnik, a választásokon győztes lengyel Szolidaritás ideológusa úgy nyilatkozott a lapban, hogy a budapesti temetés ,,jelentősége túlszárnyalja Magyarország politikáját... Döntő fordulatról van szó. Számunkra, akik a másik Európa világában élünk, olyan esemény ez, ami gyökeresen és remélem, tartósan módosítja a bűnösségről, az igazságról, a méltóságról és a nemzeti szuverenitásról alkotott fogalmainkat.,, A Le Figaro riportja azt emelte ki, hogy a hatalomnak sikerült kisajátítania, meglovagolnia a temetést. A jobboldali lap eléggé rosszindulatú okfejtése szerint ,,a tragikus múltat nem lehet kitörölni öt posztumusz rehabilitálással, amit olyan kommunista vezetés határozott el, amely nagy bajában kénytelen engedni, hogy megkapaszkodhasson a hatalomban,, és most nemzeti megbékélésről beszél. A riporter által megszólaltatott névtelen magyarok tele vannak bizalmatlansággal a párt és a rendszer iránt, mert ,,ki látott még olyan totalitárius rendszert, amely átadta volna a hatalmat?,, A Le Quotidien de Paris másfél oldalas anyaga felidézte a magyar népi demokrácia történetét 1956 vérbefojtott forradalmáig.+++
1989. június 16., péntek 15:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Temetés - francia sajtó 2.
|
Párizs, 1989. június 16. péntek (MTI-tud) - A tekintélyes Le Monde címoldalán indította budapesti tudósítását ,,Magyarország ördögűzi múltját,, címmel. A tudósítás idézett a kormány nyilatkozatából és rámutatott, hogy a kormány és az Országgyűlés már rehabilitálta, a párt még nem Nagy Imrét.
,,Két nappal az ellenzékkel a demokráciába való átmenetről szóló tárgyalások megnyitása után a hatalom úgy döntött, hogy megragadja ezt az alkalmat egy másik nagy művelet, a nemzeti közmegegyezés beindítására,,. A lap keretes írásban foglalta össze 1956 októberének viharos napjait, Nagy Imre és társai titkos elítélését és kivégzését. Egy másik kis írás arról tudósított, hogy Budapesten megjelentették a ,,Mi az igazság a Nagy Imre ügyben,, című francia könyvet. Ez 1958 decemberében jelent meg, névtelenül, mert négy szerzője, Becski Hanna, Kende Péter, Molnár Miklós és Thomas Schreiber forrásaikat védték névtelenségükkel. A könyvhöz így Albert Camus írt akkor előszót. A francia rádióállomások is vezető helyen tudósítottak a budapesti szertartásról. A Monte Carlo-i rádió déli híradójában megszólaltatta Palotás Rezső magyar nagykövetet, aki elmondotta, hogy ,,Nagy Imre és társai rehabilitálásával most mintegy rehabilitáltunk egy gondolatot és a magyar történelmet,,. +++
1989. június 16., péntek 19:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|