|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Bundestag - Nagy Imre (1.rész) /lsd mtik1024 - Helmut Kohl - Nagy Imre/
|
Bonn, 1989. június 16. péntek (MTI-tud) - Willy Brandt beszédében lerótta kegyeletét Nagy Imrének temetése alkalmából. Nagy taps közepette kijelentette: ha nem kellett volna itt lennem ezen a parlamenti vitán, akkor most szívesen ott lennék Budapesten, ahová volt meghívásom is. Ott most - demonstratív és megrendítő módon és legalábbis jelképes értelemben - leküzdötték Európa háború utáni történetének egyik legvisszataszítóbb jogtiprását, justizmordját - jelentette ki az SPD-politikus tapsvihar közepette.
Hans-Dietrich Genscher alkancellár és külügyminiszter megállapította: gondolatban ma mindenekelőtt Budapesten vagyunk. Egy kis, bátor nép Nagy Imrében annak a férfinak adja meg a végtisztességet, aki e népnek már 33 évvel ezelőtt több emberséget és nagyobb szabadságot akart biztosítani. Az azonban, ami a mai napon kései igazságtétel, nem a magyar vezetés akarata ellenére történt, hanem az ő akaratával és tevékeny részvételével. Ezek a változások ilyen formában és ebben az időpontban nem lettek volna lehetségesek a Szovjetunióban történt lényegi változások nélkül - mondotta a miniszter. Volker Rühe, a kereszténydemokrata-keresztényszociális unió (CDU/CSU) parlamenti csoportjának elnöke hangsúlyozta: Magyarországon kezdték először a békés belső változást, amely aztán a külső nyitás politikájában, a ,,vasfüggöny,, lebontásában is testet öltött. Éppen a mai napon lehetünk tanúi e változási folyamat egyik nagyszerű megnyilvánulásának: az egykor ,,ellenforradalmárként,, kivégzett és elföldelt Nagy Imre rehabilitálásának és ünnepélyes temetésének a kommunista párt képviselői és tízezrek jelenlétében. Tudjuk, hogy egy ilyen változtatás elhatározásához és véghezviteléhez mekkora bátorságra van szükség. Ezért legmélyebb tiszteletünket fejezzük ki a magyaroknak - mondotta Rühe. Wolfgang Bötsch, a CSU parlamenti csoportjának vezetője kifejtette: a budapesti gyászünnepség a reformokon fáradozó jelenlegi magyar pártvezetés fontos hozzájárulása a sebek begyógyításához és a nemzeti megbékéléshez. A mai magyarországi események a legláthatóbb és legjelképesebb értelemben fejezik ki a kelet-európai reformpolitika lényegét. (folyt.)
1989. június 16., péntek 18:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|