Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Végtisztesség Nagy Imrének (46. rész) - Fónay Jenő

Ezt követően Fónay Jenő, a Politikai Foglyok Szövetségének
elnöke mondott búcsúszavakat.

    - Október 23. 1848 óta nemzetünk történelmének legfényesebb
csillaga. Feltámadott a tengernyi nép. Megunta jármát, az utcára
ment, a térre ért, semmibe vette a hírhedt elnyomót, s az
újságfáklyák lángjainál követelte a kormányba Nagy Imrét. Fénylett a
nap. Sugárzott a rengeteg felszabadult arc, győzött a szent nagy
akarat. Megtisztulva az annyiszor elátkozott múlt minden sötétjétől
ölelkezett végre a magyar. Az új miniszterelnök már Imre bácsi lett.
Maléter ezredes, a Palink, mire visszaérkezett a házba, már ő volt a
honvédelmi miniszter. Gimes a mi Miklósunk lett, Szilágyi a Józsink,
és a gondos Losonczy a Géza bátyánk, szinte percek alatt. Ezek a
felejthetetlen hősök, akik megteremtették az új világ alapjait, akik
elsöpörték Imre bácsi útjából az akadályt, már csak a féltett rendet
vigyázták, hogy boldoguljon, független és szabad legyen az ország.
Azonban nem is titokban egyre gyűlt a vész azon a novemberi első
vasárnapon, bizonyítva, hogy nekik nem ünnep az ünnep, újra
berontottak a félelmetes erők, s lánctalpaik alá gyűrték a
felszabadulást. S ha ezzel vége lett volna, ha akkor ember marad az
ember, ma nem lennénk itt, a temető sarkában. A gyűlölet sötétje
újra bizonyított. Annyi korábbi szenvedés és vér után újra bitóra
küldte a legjobbakat, elárulva a tiszta és szent ügyet, gondolatot
és minden jobbító akaratot. Három évtizeden keresztül barangoltunk,
a bebádogozott ablakok sötétjébe kényszerítve mindent, ami szép
volt, ami jó, mindent, ami a magyar föld talajából táplálkozott. De
talán mégis megérlelt valamit az idő. Talán az elhantoltakból, drága
mártírjainkból fakadt ki a mag, mintha újra ölelkezni kezdene valami
békességes szándék, valami jobbító akarat. Búcsúzunk. Végső búcsút
veszünk most már. Imre bácsi, Palink, Miklós, Józsi és Géza bátyánk
eleresztjük kezeteket, kérve, adjátok át nekik a szeretet most, hogy
visszamentek hozzájuk. Imre bátyánk, kérlek, fogd meg ott lenn a
kezüket, s úgy add át eskümet: esküszünk, hogy soha nem felejtünk,
hogy nem állunk meg addig, amíg tisztán nem ragyog ,56 és az
áldozatok csillaga. Szorítsd őket magadhoz, ahogy mi és a nemzet
zárt szívünkbe mindannyiótokat. A magyarok istene vigyázzon rátok és
ránk. S az emlékmű, melynek most leraktuk az alapjait, hírdetni
fogja hálás népünk szeretetét és a felejthetetlen áldozatok
dicsőségét. Most már nyugodjatok békében. Isten veletek. Éljen szép
hazánk, az oly régóta álmodott független és szabad Magyarország.
Búcsúzom tőletek, drága bajtársaim. Úgy, ahogy ti búcsúztatok tőlünk
ott fenn a fogház-golgotán. (folyt.köv.)


1989. június 16., péntek 20:10


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD