|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Megemlékezések, gyászünnepségek országszerte (2. rész)
|
Szeghalmon, a Kossuth-téren kopjafát állítottak az 1956-os októberi népfölkelés során elesettek, és a felkelés leverését követően koncepciós perekben igazságtalanul elítéltek emlékére. A kopjafát a Szeghalmi Demokrata Kör, a HNF és a DEMISZ városi bizottsága, az MSZMP helyi reformköre, a Sárréti Múzeum Baráti Köre és a városi tanács közösen állította. Érsekcsanádon, Losonczy Géza szülőfalujában emléktáblát avattak, a helyi temetőben lévő családi síron. Az emléktáblát a református egyház készíttette, az 1957. december 21-én börtönben elhunyt mártír tiszteletére, annak szimbólumául, hogy a Nagy Imre kormány államminiszterének egykor az volt a kívánsága, hogy ebben a sírboltban nyugodjon. Az érsekcsanádi lelkész fiának emlékére este hét órakor istentiszteletet is tartottak. A nemzeti színű zászló mellett fekete gyászlobogó lengett Nagy Imre és mártírtársai temetésének napján Szabolcs-Szatmár megye valamennyi közintézményén. A térség küldöttei ott voltak a budapesti gyászszertartáson, képviseltette magát a megyei pártbizottság, a megyei tanács, valamint számos más politikai és társadalmi szervezet is. A nyíregyházi temető 28-as parcellájában, ahol eddig jeltelen sírban nyugodott a két szabolcs-szatmári kivégzett, a városi tanács - a család beleegyezésével - a nemzeti megbékélés jegyében, kopjafával jelölte meg Szilágyi László és Tomasovszki András nyugvóhelyét. A sírokat megjelölő kopjafákon elhelyezték a tanács koszorúját is. A megye több templomában istentiszteleteken emlékeztek az 1956 és az azt követő évek áldozataira. Emlékülést rendezett Nagy Imre és sorstársai tiszteletére Szombathelyen, a TIT székházában az Éhen Gyula Kör. A résztvevők megemlékeztek az 1956-os harcokban, illetve az azt követő megtorlásokban elesettekről és a kivégzettekről, majd az 1956-os győri események egyik résztvevője beszélt a történtekről. Az emlékülésen eredeti dokumentumokat is bemutattak, köztük kilenc, nemrég előkerült fényképfelvételt, amelyek a mosonmagyaróvári tragédia idején, a sortűz előtt, illetve a temetésen készültek. (folyt.köv.)
1989. június 16., péntek 19:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|